Filmek Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak Mozi
film
 
Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?
Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Regisztrálj és nyerj
DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress

Részletes keresés

Mozibemutatók
2024-04-04
27
A kiméra
A Majomember
Az első ómen
Hogyan szexeljünk
Kék Pelikan
Nemkívánatos személyek

2024-03-28
Belu - A legbátrabb bálna
Cabrini - A szent
Godzilla x Kong: Az Új Birodalom
Ki hitte volna?
Pókok

2024-03-21
Artúr, a király
Bonnard - Egy festő szerelme
Exhibition: Cézanne - Egy élet portréi
Kung Fu Panda 4.
Őszi sanzon
Szeplőtlen
Vaskarom

További mozibemutatók

DVD / Blu-ray premierek
Wonka (4K UHD + Blu-ray) limitált, fémdobozos *Import-Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz*
Aquaman és az Elveszett Királyság (Blu-ray + DVD) limitált, fémdobozos *Import-Angol hangot és Angol

További DVD premierek
További Blu-ray premierek

Hamarosan a TV-ben
Palimadár
- Moziverzum, 16:55
Meg - Az őscápa 2: Az árok
- HBO3, 17:05
A jó, a rossz és a csúf
- AMC, 17:40
Dunkirk
- HBO, 18:10
Szerelem első lépésre
- Film4, 18:10

Teljes tévéműsor

Szülinaposok
Reviczky Gábor (75)
Dianne Wiest (76)
Vince Vaughn (54)
Brett Ratner (55)
Max Perlich (56)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok
Fogadóóra
szólánc tudósokkal
F mint foci - Avagy vélemények a bajnokságokról
A hamisító (2014) - Vélemények
Marsra magyar! (sorozat) - Vélemények

További fórumok

Utoljára értékeltétek
Konyha Párizsban aaaaa
Laura Dern aaaaa

 

Fórum - A per (1962) - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

22. VAL P (2023-02-23 00:32.22) aaaaa
Amikor Welles 1967 márciusának elején Budapesten vizitált, egyrészt a ’Halhatatlan történet’-éhez keresett helyszíneket, másrészt a dolgok akkori állása szerint a szintén tervezési fázisban lévő ’Kísértet Lublón’ rendőrfőnökét, Nowogradszky Pétert keltette volna életre. Ennek ellenére a lelkes rajongók, de még a kevésbé olvadozók is, mint Latinovits Zoltán, nem a leendő művek iránt mutattak érdeklődést, a ’Falstaff-ot, ’Az óra körbejár’-t, ’A per’-t méltatták a fenomén előtt.
Joseph K. történetét, mely görcsbe rántja a gyomrunkat. Mely az undorító és az agyzsibbasztó között mozog valahol. És milyen hajlékonysággal, elegánsan teszi Welles érzékeny, rutinos irányítása nyomán!
Egy vérbeli film noir feszességével és acélosságával indít az abszurd dráma Joseph K. – zsurnaliszták kedvenc elnevezési módja lett bal- és bűnesetek beszámolóinál – bérleményében. A rövidítés utalhatna az íróra is, de a kleiner Mann (kisember) az igazán passzentos puzzle-darabka. Kafka nem személyes kálváriáját öntötte papírra kalamárisából, nem is csupán a korára jellemző jelenségeket karikírozott ki. Napjaink halandói közül aki nem tart titkárt, titkárnőt, hogy ügyes-bajos dolgait elintézze helyette, belekóstolt a dörzspapírral kibélelt államgépezet, a bürokráciát nyolcadik szabad művészetként értelmező intézmények cementfújtós menüsorába, melybe Asterixéknek is kis híján beletört a foguk.
Visszatérve a film noir zsánerhez – Welles legmaradandóbb rendezései e műfaj alappillérei – a baljós, fenyegető nyitójelenet közben határozottan halljuk a puskadördülést, ami majd csak ’A szabadság fantomjá’-ban fog visszhangozni. Ez csak tévedés, tévedés, tévedés lehet. Godard ’Alphaville’-je… nem is tudom… létrejött volna-e a trialógus nélkül. Aztán a krimiszál szinte észrevétlenül oldódik társadalmi gúnyirattá. Swift és Gombrowicz elégedetten dől hátra, s kortyol bele italába.
Welles izzón köpi szemünkbe Kafka poros, szürreális vízióját az életidegen – hol szűk, hol rideg, hol túlzsúfolt – terekkel, minél értelmetlenebb, annál olajozottabban prosperáló szabályaival, miket kimondani szentségtörés, megszegni főbenjáró bűn. A korszerűsített olvasatban számítógépek is manipulálják a pókhálószövésű architektúra nyálkáján fennakadtakat. A korrupció olyan magától értetődő, mint a levegővétel, és bár a festőtől az ügyvédig mindenki leszedi a sápját, nem hogy eredménnyel, de még csak kedvezményekkel sem kecsegtet a rendszerrel való együttműködés, ha egyszer már megbélyegeztek. Ám K. nem ebből a kultúrkörnyezetből érkezett. A tévedésekkel, anomáliákkal teletűzdelt vádirat hallatán azt hiszi, magas ló, amin ül, s ennek megfelelően okítja hallgatóságát. Csakhogy célja eléréséhez értő fülek is kellenének. Itt mindenki megfélemlített, kushad. A logikát szemétdombra vetették, a per, a hosszú per szuper! Hatalma a diáknak van, no meg a hízódisznónak, aki – még csak nem is egy Napóleon, de – büszke rá, hogy meghunyászkodnak őpuhánysága előtt, sőt, Megváltóként éltetik.
A mefisztówellesi ügyvédfigura zsenialitása hátborzongató, a világról a ’Psycho’-ból átmentett allűrökkel rendelkező, de a saját térfeléről a mélyvízbe gurított Perkins édestestvérünkké bilincseli magát. Szabaduljunk ebből a falanszterből, emberek! Vagy a köd, amivé enyészünk, évszázadokat betemet. Tetten érhető, datálható az elembertelenedés folyamata, vagy csak atlantiszi illúzió, hogy volt valaha is emberséges hatalom?
Akinek az ingerküszöbéig nem bír nyújtózik fel ’A per’, de nyitott e témában, mint politikus előtt a trezorajtó, tegyen próbát esetleg Gilliam ’Brazil’-jával!


21. M.kaladze (2022-11-15 00:41.43) aaaaa
Valahol úgy érzem vagy nem nőttem fel a műhöz, vagy nem az én világom. Én megértem hogy Kafka az egyszerű kisemberről ír, aki ki van szolgáltatva a társadalomnak és a rendszernek, de úgy hogy az illető nem is tud védekezni?? Kérem az itteni kollégákat akik tökéletesen megértették eme művet magyarázzák el nekem jobban. Mert igen maga a film nagy alkotás ahogy a regény is, de csak nekem volt rendkívüen idegesítő és egyben zavaró is hogy a semmiből csak úgy megvádolják a kisembert és a kérdesre is kérdessel válaszolnak, vagy inkább úgy fogalmaznák őt vádolják? Mint egy őrültekháza ahol a normális emberen kívül nincs senki aki megvédené őt. Ok meglehet ez játszodott le a náci Németországban is hogy aki a rendszer ellen volt vége volt az illetőnek. De ott akadtak többen is akik nem vélekedtek egy szinten a hatalommal. Kicsit a magyar A tanú c. film is eszembe jutott bár az inkább viccessen lett megcsinálva és a különbség hogy míg a tanúban Pelikán József úszik az árral itt a perben mindenki Josef K. ellen megy minden.



20. Entersp (2022-05-22 20:13.10) aaaaa - (válasz Mclane 2 19. hozzászólására)
A közelmúlt, mi?


19. Mclane 2 (2022-05-22 19:27.38)  
Én is a közelmúltban találkoztam Kafka eredeti alapművével és el is olvastam napok alatt, igen érdekes és kicsit nehéz is volt egyben de azért áttudtam jutni rajta valahogy gond nélkül eléggé. Aztán jöttek a filmek mert hogy meglett időközben dvd-n ez a film is meg a majdnem 30 éves 1993-as verzió is véve baráti összegért, és így nagyjából frissen a regény után érdekes élmény volt mind a 2 film mert a maga módján mind a 2 esetben eléggé mentek a regény irányvonalán, de ez a film kicsit azért itt ott átment egy minimális művészies jellegbe de ettől függetlenül mint film és mint adaptáció is eléggé jól működött. A másik film a 93-as nos az inkább jobban ment a regény felé olyan szinten hogy igazából, nagyobb szinten nem is akart direkt eltérni tőle maximum ha egy két dolgot kihagyott mert ugye mozgástér az más film esetében, de úgy nagyobb részt szinte jobban követte a könyvet és ez valahol jó is volt nagyon. Úgy hogy mindent egybevéve azt mondom hogy érdekes mű volt ez mind a könyv mind a film szintjén, szinte már szürreális és fura is de mégis jó szerintem amire érdemes volt időt fordítanom szerencsére.


18. Gyöngyhalász (2018-04-04 13:56.28) aaaaa - (válasz Sokdudu 17. hozzászólására)
Köszönöm a kedves megjegyzést, de azért sikerült már néhány száz kedvemre valóval is összefutnom, szóval attól tartok, az elméleted gyenge lábakon áll :)


17. Sokdudu (2018-01-05 14:56.37) aaaaa - (válasz Gyöngyhalász 16. hozzászólására)
Neked ez alapjan a filmek nem valok :D


16. Gyöngyhalász (2017-12-25 23:38.34) aaaaa
Én tisztában vagyok vele, hogy a stílus teszi, hogy értékelhetetlennek és vállalhatatlan tartom ezt művet (alapvetően a regényt, amit bár nem olvastam, erősen elhiszem, hogy ez a film a vetülete). Rengeteg rajongója akad világszerte, szóval kell hogy legyen benne valami érték. Engem egy percig sem kötött le, és ez leginkább a gyenge sztorinak köszönhető, nem pedig a rendezésnek, vagy a színészi játéknak. Azzal nem volt bajom, csak éppen kaptam egy zagyvalékot közel két órán át, ami csak felbosszantott, mert úgy éreztem, hogy Jancsó Miklós, Ingmar Bergman, Federico Fellini és David Lynch közösen összefogtak, hogy merényletet hajtsanak végre ellenem. Ők tudtak még hasonlóan sokkolni. Óvatlan voltam, mert a 1993-as verziót már egyszer végignéztem, és az valóban ennél is gyatrább, mégis adtam egy esélyt újra a sztorinak. Nem kellett volna. Kafka nem nekem való és pont. Bár az Átváltozás meg tetszett tőle, annak ellenére, hogy meglehetősen beteg történet. Ezek után akkor sem fogom többé erőltetni, akárhány feldolgozást rittyentenek belőle, akárhány patinás színésszel.


15. Csabaga (2017-07-19 18:12.33) aaaaa
Érdekes,hogy egy töredékes regényből is ilyen jó filmet lehetett készíteni.


14. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2016-01-09 09:57.40)   - (válasz Sokdudu 13. hozzászólására)
Ezt a hiányosságot, ez a stáblista- már annak az olvasásába is beleborzongok. Alapot sem olvastam, Tanár úr kérem bepótolom!/helyből rektori uv!)


13. Sokdudu (2016-01-09 08:47.51) aaaaa
Még mindig lenyűgöző alkotás. Sajnálom hogy a Katonában a belőle készített fantasztikus és szürreális színdarab (Ledarálnakeltűntem) nem megy már. :(


12. Hajrá KTE (2016-01-05 10:46.21) aaaaa
Megnéztem végre, régóta terveztem, és akkorát nem ütött mint amekkorára sajnos számítottam, biztos velem van a baj, túl fiatal vagyok talán, de annyira nem fogott meg, pedig Anthony Perkins remekül alakít. Talán pár év múlva újra megnézem, és akkor más lesz a véleményem


11. Entersp (2015-08-16 14:01.16) aaaaa
Jól sikerült rémálom. Még ma is szédületesen gyors, nehéz elképzelni is, mit okozott a hatvanas évek elején. Ritkán láthatunk ilyen látványos embertelenséget, ilyen könnyen beazonosítható képsorokkal. Ötletarzenál.


10. Putyourhands (2015-05-23 08:55.36) aaaaa
Gyakorta hallja az ember: "jó irodalmi alapanyagból könnyű nagy filmet készíteni", ha ezt vesszük figyelembe, akkor egyértelműen egyszerű feladata volt Orson Welles-nek. Kafka műve aktuális és robbanó volt a 20-as években, 1962-ben és 1993-ban is, egyetlen oka ennek a kafkai szál.
A film rendezője kitűnően használta fel a regényt, kellőképpen betartotta annak szerkezetét, tartalmát, csak minimális eltértést lehetett érzékelni. Az egyetlen rendkívüli változtatás az utolsó jelenet - Josef K. meggyilkolása - volt, a film szereplői még a regényénél is gyávábbak voltak, nem merték leszúrni K.-t.
Nehéz kiemelni egy-két kiváló jelenetet, mert ez a film számtalan ilyenből épült fel. Emlékezetes a nyitó jelenet, a letartóztatás, valamint Hastler ügyvéd házában való történések.
Fantasztikus filmes elemeket használt Orson Welles, kitűnően megfélemlített bennünket számos alkalommal (a festőnél).
A színészi játékok egytől egyig fenomenálisak voltak, nem volt köztük - véletlen sem - méltatlan előadás.
Szubjektív és objektív véleményem szerint is a 60-as évek legjobb színésze Anthony Perkins volt, aki a Psycho sikere után, tökéletes alakítást nyújtott, s ezzel a két szereppel örökre beírta magát a filmtörténetbe.
Minden idők egyik legjobb regényéből 30 évvel később is csináltak egy filmet, amely sajnos meg sem közelíti a Welles-klasszikust, nagyon amerikaira sikerült, a kafkaiság pedig megfakult.
Ha valaki valaha szerette Franz Kafkát vagy Orson Welles-t, akkor nézze meg ezt a remeket, nem fog csalódni, ugyanis ezt a filmet Kafka rendezte Welles bőrében.
Számos embertől hallottam már, hogy "fúú ez egy olyan nyomasztó film" - igen az, ezért zseniális!


9. Kovbojka (2012-06-29 22:06.10) aaaaa
Hát ez film egyszerűen maga a tökély. Elég lenne ennyi, de ennyire nem vagyok lusta.
Kafka-tól eddig csak Az átváltozást olvastam, sajnos eddig ez kimaradt. De a film megtekintése után már kicsit sem bánom, lehet elvett volna az élményből. Mert amit Orson Welles filmje nyújt, az hatalmas élmény. Persze nem a szó "pozitív" értelmében, mert ez egy groteszk, sötét hangulatú film. Olyan élmény, ami letaglóz, elgondolkodtak, elkápráztat. Kezdjük talán a film legnagyobb erősségével, a briliáns fényképezéssel, fény-árnyék kontrasztok használatával. Ha már csak ez lett volna egyedül jó a filmben, akkor is lenne a filmnek feszültsége. Mert valami olyan profin van megcsinálva, amilyet még nem nagyon láttam. A filmet el sem tudnám képzelni színesben.
A színészek istenkirályok voltak mind. Perkins körülbelül olyan szinten hozta Joseph K. szerepét, mint a Psycho-ban Norman Bates szerepét. De Welles-től Romy Schneider-ig is mindenki tökéletes volt. Ami még szintén kiváló volt, az a zene, piszok erős soundtrack-je van.

Azt hiszem, ezzel a filmmel kedvet kaptam Welles többi filmjére is.

Gratulálok ehhez filmhez, Orson Welles!


8. 8WnHef5 (2011-04-06 00:33.59) aaaaa
Egyetértek abban, hogy a film egy remekmű, de vannak némi kétségeim a kafkai világ filmre való átültetésének a sikerességét illetően. Tény, hogy nem lehet filmre vinni irodalmi művet valamilyen mértékű adatvesztés vagy adattöblet nélkül. Mégis feltűntek olyan visszásságok, melyek nem voltak ebből a természetes átültethetetlenségből kikényszerítettek. Konkrétan három elemet emelnék ki, melyben Orson Welles azt hiszem túl drasztikusan tért el az alapműtől. 1.: A nők szerepét túlságosan felerősítette, és érzelmileg olyan töltést adott a női szereplőknek, mellyel kafka nem dolgozott - túl optimista, túl felszabadító jelleget kölcsönözve ezzel kulcsfontosságú jeleneteknek is, mely jelenetek érzelmi alapjainak megváltoztatásával dominánssá tette a filmben ezt a kafkaiatlan bizakodást. 2.: A regényben beékelt írásként szereplő - A törvény kapujában c. részt Orson Wells egyszerűen összecsapta. A diavetítős narráció ennek kapcsán érdekes volt, amellett silány próbálkozás a modernbe való átültetésre ugyanúgy, mint a K. munkahelyén, a hivatalban bemutatott hatalmas intelligens számítógép. Ezek teljesen feleslegesen behozott részletek voltak, többek közt ezekre értettem, hogy ki nem kényszerítetten negatív hatású adattöblet... Visszaérve: Mikor végre elérkezett a film A törvény kapujában részhez, és mintegy át is ugrotta azt, mély csalódottságot éreztem. Ezt a jelenetet tekintve a '93-as remake felűlmúlta Orson Welles remekművét (minden irónia nélkül mondom mindezek ellenére, hogy remekmű)... 3.: A befejező jelenet. Nem értem, miért kellett a regénytől ezen a lényeges ponton is ilyen drasztikusan eltérni. Filmen persze jól mutatott ez a megoldás, de mégis: ez elég hatásvadász katarziskeltő eszköz, még akkor is, ha 60-as évek... Ezen a ponton is jobb volt a '93-as remake. Ezeket a hibákat persze annak fényében róvom fel Wellesnek, hogy a regény lélektani hatását kerestem a filmben is, mely hatás nagyon precízen, mondom: kishíján tökéletesen átjött. Kár, hogy ezek a drasztikus önállósítási kísérletek mindannyiszor megbontották a hangulatelemek egyébként nagyon precíz egymásra épülését. Minden egyéb ponton csak dícsérni tudom a filmet, de ezeket a kísérleteket akkor is gyengének tartom, Orson Welles ide, vagy oda. Más lapra tartozik, hogy hogyan értékeli a filmet az, aki nem olvasta a regényt, aki nem a kafkai világból indul ki és nem végez a film nézése közben ösztönszerűen tudattalanul is egyeztetést. Ezért teszem hozzá végezetül: Ezek a hibák nem vesznek el a film értékéből, ha ilyen értelemben képesek avgyunk önálló, zárt egészként tekinteni, azt mondhatjuk, Orson Welles Pere a filmművészet csúcskategóriás darabja.


7. Sokdudu (2010-03-21 04:36.36) aaaaa
Alapfilm. A filmművészet, és azon belül a rendezés csúcsait feszegeti a rendezőzseni ebben a filmjében. Abszolút a legjobb filmje, amit eddig láttam. Kafka abszurd világát, még erősebb abszurditással vitte vászonra Orson Welles, ahogy Kafka társadalomkritikái erősek írásban, úgy próbálta ezt a fajta kritikát Welles a rendezői megoldásokkal érzékeltetni, és még talán erősebben is sikerült. Manapság ki tudna ilyet? :S Elképesztő és lehengerlő ütemű film. Az ember szinte beleolvad ebbe a világba, ahol az ember kiszolgáltatott, ahol minden ember ugyanolyan, helyszínek tódulnak egymásba, semmi nem ugyanaz és mégis minden ugyanolyan, a néző szinte beleveszik ebbe a plakátarcú, őrült, tébolyodott forgatagba. A vége pedig a főhős és a néző számára is megnyugvás, ebből a romlott világból nincs már más menekvés csak a halál. Ezt a forgatagot úgy tárja elénk Welles ahogy eddig még én filmen nem láttam, nem kell ide Imax 3D, csak egy tehetséges rendező. Minden egyes képkockája mestermű, nem csoda h egyetemen tanítják, ahogy a világ egyik legzseniálisabb operatőri munkája is ebben a filmben érhető tetten, ez pedig csak fokozódik a vágás, a látványtervezés, és a színészi játék profizmusával. Anthony Perkins tökéletes választás volt, Orson Welles pedig remek karakterszínész, ismét verhetetlen. Nem is igazán lehet leírni mit ad ez a film. 100% művészetet. A magas kultúra bírái és ügyvédei, akik köpködnek és azt mondják h a film nem alkalmas értékek megjelenítésére, nos ez egy igazi arculcsapás az ilyeneknek. Külön tetszett, hogy bizonyos képek, hangok, jelenetek, helyszínek már-már a fantasztikum határát súrolták, így még félelmetessé is téve az egyébként is elviselhetetlen világot. Nem is igazán lehet erről többet írni, meg kell nézni és kész. :)


6. Delpiero (2009-10-03 20:52.56)  
Szinte szégyellem magam ,hogy még nem láttam a fílmet.


5. Supiman (2009-07-10 06:20.47) aaaaa
Picit akadtam csak le! Na, ez a filmművészet!


4. Gizella11 (2009-05-30 12:09.48)  
Nagyon régen láttam, még a 70-es évek elején filmklubban, de még most is át tudom érezni nyomasztó hangulatát, az ember kiszolgáltatottságát. Nagyon jól tudta Welles, hogyan kell ezt érzékeltetni.


3. G-ergo (2009-04-02 09:54.37) aaaaa
Nem tudom mi volt velem mikor néztem. Az efféle filmek begyerék szoktak lenni, de ez valahogy nem akart "megérinteni":)) Lehet rosszkor néztem és nem voltam rá fogékony, vagy egyszerűen túl hülye vagyok hozzá, vagy nem is tudom...:)) A történetről annyi jött le nekem hogy az igazság szolgáltatást karikírozza ki nagymértékben, amiben egy kis ember könnyedén elvész.
Amiért mégis megadtam a maximális pontszámot, az részben riszpekt, részben pedig Anthony Perkins ismét tökéletes játéka. Viszont ami a legjobb és leglenyűgözőbb volt a filmben az a képi világ. Eszméletlen mit művel Orson W. a fényekkel/árnyékokkal. Ezt mondjuk már az első filmjében az Aranypolgárban is észlelhettük, de nem ilyen szinten mint itt. Szóval ez tényleg lenyűgöző:)) Nincs értelme tovább áradozni róla, a film ilyen téren tökéletes.



2. Betegesh (2008-01-30 00:42.56) aaaaa
ez egy utánozhatatlan világú film.

welles nagyon jól tudta, és értette is, hogy mennyire kell nyomasztó, groteszk, és egyben olyan végzetes közeget teremtenie, ami nem engedi el a nézőt, és később is érzi hatását.
nem lehet elmenni (de egyik filmjének tárgyalása során sem) színházi múltja mellett, mert elképesztő látványt/látványokat kapunk: mesteri díszleteket, helyszíneket hozott létre, választott ki épületbelsőket, hogy mást ne mondjak, az egyes képek fotószerűek, már-már (de inkább sőt!) jelképesek is... az árnyak és fények kontrasztjai folyamatos feszültséget teremtenek, az ember felnyög, mert komolyan megüti minden egyes kocka. a fekete-fehér celluloid lehető legjobb kihasználtsága, és az annak adott maximális tisztelet jellemzi. de semmi erőlködés, az a zseniális az egészben, h az ember azt hiszi, welles röhögve hozza össze ezt a kép világot, mert annyira megy neki - és mert anniyra jellemzi. (persze lehet mondani, h az operatőr érdeme, nyilván az övé is, de welles nélkül nem lehetne ilyen.) de ne legyünk könnyelműek, ennél a filmnél a könnyelműség az egyetlen, amit nem engedhetünk meg, mert minden pillanata tudatos és következetes, de ugyanolyan meglepő is. a légkör fenyegető, és komor, de ugyanakkor mély cinizmus bújik meg benne, ami sajátosan felpörgeti a filmet, és még szórakoztatóbbá teszi... sokszor gondolom azt, h welles valójában csak arra használta a filmet, h amit színházban már képtelen volt megoldani, azt vásznon láthassa viszont, mert egyszerűbb és jobban alkalmazható bizonyos elképzeléseihez. ezért is volt zseni, mert a színházat vitte a vászonra, egyúttal új filmnyelvet is létrehozva ezzel. és érthető is számomra innentől, mi is az, h "film-színház"...
szóval a film minimum kafka-hű, de akadnak persze szabad átértelmezések, amik véleményem szerint csak jobban erősítik fel kafkát. de ennél többet is adnak, a film teljesen egyenrangúvá válik a regénnyel, majdhogynem egyé is válik vele. de hangsúlyozom, h két különböző alkotás!
anthony perkins josef k szerepére "remek" választásnak is mondható, de inkább mondom azt, h sikerült jól felnőnie a feladathoz. nem szerencsétlenkedik, hiába van elnyomva folymatosan, nem agonizál, inkább lázadó figura, aki nem nyugszik, és érteni akarja a rendszert, és menni az ügye után, miután világossá válik neki, h semmilyen segítséget nem remélhet. ezért minden pillanata "utolsó pillanat", olyan abszurd helyzetbe knyszerült, ahol a sarokba bújás és az elvek meletti kiállás között semmilyen különbség sincs, ezért inkább az utóbbit választja. lemondó, de valami remény még él benne, h lesz valaki, akinek az egészet legalábbis elmagyarázhatja. és ahogy bloch vizsgálóbíró mondja róla: "mert az ügyében még reménykedni lehet, de majd később máshogy lesz... ez az, ami olyan idegörlő." ez az örlődés alapmotívum K-ban. tudja, h nem, de reméli, h igen.
orson welles, mint színész pedig... mindig alig várja az ember (pl. én), h felbukkanjon, mert végtelenül szórakoztató, és lenyügöző. ő a negatív szereplő, welles pedig jól hozza ezeket, az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő ügyvéd, aki jól érzékelteti feljebbvalóságát az alacsonyabb rangú vizsgálóbírókkal, feltehetően (ahogy kafka is láthatta) a hierarchia csúcsán így néznek le az elismert ügyvédek mindenki másra, aki nem az.
bloch érkezett hozzá, de ő csak játssza (?), h súlyos beteg, és az ágyában fekszik, ahonnan amúgy mindenkit irányít... mikor bloch vizsgálóbíró érkezik hozzá:
"- mit akarsz? hivattalak, nem? rosszkor jöttél!
- akarja, h elmenjek?
- itt vagy, nem? hát akkor maradj!"
szóval elképesztő.
van még szerelmi szál is a történetben, de olyan romlott, és értelmetlen, h az már ijesztő. K és az ügyvéd szobalánya között viszony, de az ügyvéd csak ennyit mond a lányról: "minden vádlott a kedvence, minden vádlottal lefekszik. és ha megengedem neki, elmesélheti, milyen volt velük az ágyban, csak hogy szórakoztasson."

welles valószínűleg végtelenül tisztelhette kafkát, de mindenképpen jól érezte, hogyan kell a műhöz (legalább) nyúlnia. filmje végtelen főhajtás, egyben saját klasszikusa is, mely után teljesen értelmetlen és felesleges bármilyen per-átdolgozást csinálni.


1. Az utolso szamuráj (2008-01-23 19:25.37) aaaaa
Nos,ide elég ennyi:EZT LÁTNI KELL,ILLIK,KÖTELEZŐ!!!!!!!!!!!!!!!!!



Kapcsolódó fórumok

VéleményekVAL P, 2023-02-23 00:3222 hsz
A per (német-francia-olasz 1962)Petya814, 2015-12-20 13:021 hsz
KeresemKovbojka, 2012-06-29 14:2626 hsz
Kérdések téma megnyitása0 hsz
 
 

Filmkatalógus alsó
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk