 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| DVD / Blu-ray premierek |
| A Profi *A klasszikus film* *Dupla borítós kiadás és booklet* (Blu-ray) |
| A mag (4K Blu-ray) |
További DVD premierek |
| További Blu-ray premierek |
| Hamarosan a TV-ben |
| Levadászva - Mozi+, 01:25 |
| Expend4bles - A feláldozhatók 4. - Filmbox Premium, 02:25 |
| Hazudj velem - Cinemax2, 12:20 |
| Harcban élve - RTL Három, 21:00 |
| Felhőkarcoló - Mozi+, 23:00 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Al Pacino (84) |
| Hank Azaria (60) |
| Jeffrey DeMunn (77) |
| Jason Lee (54) |
| Renée Zellweger (55) |
További szülinaposok |
| Legfrissebb fórumok |
| Rebel Moon: 2. rész - A sebejtő - Vélemények |
| Érdekességek! |
| Mit hallgatsz most? |
| Fallout (sorozat) - Vélemények |
| A sógun (sorozat) - Vélemények |
További fórumok |
| Utoljára értékeltétek |
Parányi varázslat: Bűbáj   |
| Jaione Camborda |
Fórum - Modern idők - Vélemények
Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!
| 24. Törölt felhasználó (2018-04-08 06:08.45) |
| Nem annyira közismert, de a halandzsa-dalnak eredetileg volt egy utolsó versszaka, amit Chaplin valamiért kivágott a filmből. (Cenzúra, vagy öncenzúra?) Nagyon nagy kár érte, mert ez adta meg a mozgásban eljátszott történetnek az értelmét.
6 éve nem szedették le, remélem, nem most kap észbe a forgalmazó: http://www.youtube.com/watch?v=3PoMoobYXL0 |
| 23. Kovbojka (2015-12-12 17:30.14) |
| Végre megtekintettem az első nagyjátékfilmet Chaplintől, ezek után a Nagyvárosi fényeket, A diktátort tuti megnézem. Nem gondoltam volna, hogy egy 80 éves film meg tud nevettetni és hatni. Le a kalappal. Szégyelltem, hogy csak ilyen szösszeneteket láttam Chaplintől, örülök, hogy pótoltam hiányosságomat!) |
| 22. Marcsi_19 (2013-07-04 23:47.25) |
| Imádom! Megunhatatlan!
http://www.youtube.com/watch?v=ru6hGwjfRqM |
| 21. Marcsi_19 (2013-07-04 23:19.51) |
| Ez a film zseniális! Mindenkinek látnia kell!
Chaplin éneklése és tánca lenyűgöző, nagyon bírom ahogy játszik. A világ legjobb színésze. Alig várom már hogy elolvassam az életéről szóló könyvet. Paulette Goddard milyen szép nő volt... ha jól tudom ő is Chaplin felesége volt. |
| 20. Mozsika (2013-04-14 09:05.58) |
| Ha egy szót kellene írnom az lenne: Eszméletlen.
Chaplin talán legnépszerűbb és legjobb filmjéhez volt szerencsém. Hihetetlen mire képes ez az ember. A modern idők egyszerre volt kacagtató, de ugyanakkor komoly is. És ez a kettősség nagyon is figyelemre méltó, nem beszélve, hogy másfél órában úgy fenntartotta a figyelmem, hogy le se vettem a szemeim róla. Nagyon vicces volt a szalagmunkás jelenet, az etetőszék, de sokat kacagtam amikor a főnöke beszorult a fogaskerekek közé. A film vége pincérkedés és Charlie éneke feltette a koronát erre a remekműre. Már valóban mindent leírtam a filmről. El lehet intézni 20 hozzászólásban is, ellentétben más filmekkel ugyebár... Ízig-vérig hibátlan alapfilm, amit minden filmszerelmesnek meg kell néznie. Charlie Chaplin örökérvényű halhatatlan művet tett le az asztalra. Nekem ez és A diktátor a kedvencem tőle. Amúgy ezen film előtt néztem meg A némafilmest, ami eléggé lapos és túljátszott... úgy fogalmaznék mű volt. Pedig erre a műfajra épített, de alig értékelhető számomra. Ha burleszk, akkor Chaplin. Nemhiába... ő már bizonyított. 5* |
| 19. Darius90 (2012-11-01 21:09.23) |
| Az eleje amilyen jól indul a vége már annyira kicsit vontatott lett számomra...
A film nagyon vicces volt és nagyon sokat nevettem rajta az egy biztos hogy az egyik legjobb Chaplin film de azért a kölyök sokkal jobban tetszett tőle :) |
| 18. City225 (2012-01-19 21:40.10) |
| Szintén hibátlan klasszikus. Chaplin esetlenkedése pedig ezúttal is a látszatnál jóval mélyebb táptalajon zajlik. Mestermunka, nem is tudnám máshogy jellemezni |
| 17. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-12-22 05:21.05) |
| 1936 Chaplinnél modern 4. dimenzió, számomra örök klasszikus érték. |
| 16. LGarib (2011-12-22 02:39.55) |
| Őszinte, emberi, megrendítő ugyanakkor humoros. Mestermű. |
| 15. Nika4szk (2011-01-13 10:43.56) - (válasz Gyorkos 14. hozzászólására) |
| Mert Chaplinnél nem csupán az a lényeg, hogy poénokat gyártott, hanem az, hogy a poénokat úgy oldotta meg, hogy közben a szereplő életéért izgul az ember vagy épp elbőgné magát a szerencsétlen szereplő sorsán. Ebben rejlik Chaplin nagy titka amit szerintem senki nem tudott ilyen zseniálisan művelni.
És teljes életfilozófiákat rejtenek a művei, nem puszta satnya poénokat. |
| 14. Gyorkos (2010-11-19 19:54.39) |
| Nagy film, nagy klasszikus. Elképesztő milyen mozgása van Chaplinnek, de az arckifejezései, a tartása, a mozdulatai, minden tökéletes. Egy géniusz volt.
A némafilmeket én amúgy nem különösebben kedvelem. Ennek a filmnek a poénjai is olyan butuskák, de hát ez egy ilyen stílus. |
| 13. Vbacs (2010-09-18 15:45.40) - (válasz Lasimoci 12. hozzászólására) |
| Úgy van. |
| 12. Lasimoci (2010-09-18 15:40.42) |
| Zseniális. |
| 11. Nika4szk (2010-05-19 23:34.28) |
| Hmm... a legjobban azt szeretem Chaplin filmjeiben, hogy egyszerre készteti a nézőt nevetésre és sírásra. Rengetegen írtak sok okos dolgot a filmről, érdemes olvasgatni róla. Ezért nincs is értelme én írjak le olyasmit amit már sokan megtettek. Érdemes Chaplint megismerni. Nekem a kedvenc rendezőm meg színészem, meg minden ami még ő volt:)
És ez a filmje is fantasztikus!!! |
| 10. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-03-26 22:41.03) - (válasz Cziki 2. hozzászólására) |
| Mélyen egyetértek az előttem szólókkal, ha főtt kukoricát eszem... |
| 9. Jimmy_smog (2009-09-25 14:54.38) |
| Egyszerűen ZSENIÁLIS. Nem találok jobb szót rá. |
| 8. Golyalab (2009-09-19 19:00.46) |
| Ez egy fantasztikus film volt.Most néztem meg az M1-es, de mikor láttam hogy néma film majdnem elkaocsoltam.Akkor nagy balek lettem volna.De szerencsére el keztem nézni és magával ragadott a film.Az akkori társadalomnak a görbe tükre ez a film,humoros,de ugyanakkor drámai is, az egyik legjobb szatira amit valaha láttam.
Az előttem szoloknak én is megköszöném azt hogy olyan dolgokat irtak ami nekem fel sem tüntek nekem-pl hogy miért szolal meg a fönök, a munkások meg nem, vagy egy másik példa a "ne feledkezz meg a szövegről"vagyis a lány figyelmeztetése. De ami igazán mergfogott az Chaplin utolso mondata. Sajnos ma már nem sokan kiváncsiak az ilyen filmekre, főleg a velem egykoruak vagyis a tizenévesek.Peddig sokkal értékesebb és maradandobb alkotás mind a mai szemetek. |
| 7. MrMojoRisin1 (2008-04-12 13:43.12) |
| A kor gazdasági fellendüléséről, a szegények kizsákmányolásról mindent elmond a film, még mindig többségében némafilmes eszközökkel! Ennyire nem értek a burleszkhez, mint az előttem szólók (akiknek értékes hozzászólását így utólag is köszönöm), de érdekes megfigyelni, hogy a nagyfőnők rendesen beszél, míg a munkásoknak "kuss" a nevük és csak dolgoznak, dolgoznak! Beszédes dolgok! Ráadásul Titine! Ó, anyám! A Két piciny fehér balettcipő után a második legjobb Chaplin zene! Akármikor megnézem a jelenetet, vagy csak meghallgatom a zenét, mindig tudnék bőgni! Pedig nem vagyok egy sírós fajta! A filmtörténelem egyik legszebb jelenete! Persze ez is kötelező minden film rajongónak! |
| 6. Cziki (2008-03-11 23:47.53) |
| Zseniális burleszk! Majd fórumot nyitunk róla. |
| 5. Betegesh (2008-03-11 21:58.32) - (válasz Cziki 4. hozzászólására) |
| a generális nagy kedvencem... |
| 4. Cziki (2008-03-11 18:18.11) - (válasz Betegesh 3. hozzászólására) |
| Szívesen, még eszmét cserélhetünk Keaton Generálisánál is de most mennem kell. Cziki |
| 3. Betegesh (2008-03-11 13:25.36) - (válasz Cziki 2. hozzászólására) |
| nagyon köszönöm! és az értékes kiegészítést is! a burleszk valóban kitűnő kísérlet az emberi viselkedéssel : ) |
| 2. Cziki (2008-03-11 09:43.41) - (válasz Betegesh 1. hozzászólására) |
| A burleszk műfaja a kezdet kezdetétõl katasztrófa-modellre épül. Dramaturgiájában megtalálhatóak az üldözések a szerepcserék rúgás (mely mindig oldalirányú sohasem tragédiát okozó), pofon ütés, tortadobálás, amely tömegeseménnyé válik, mindenki egymást pofozza, üldözi, bokán rúgja, tortával dobálja. A burleszk, mint egy emberkísérlet, modellálja a káoszt, a katasztrófát, hogy ezen kívül maradva, megfigyelhessük működését, és az ne ijesztõ legyen, hanem nevetséges. Kísérlet a hülyeséggel, mintha mi lennénk a teremtje a világ ilyetén káosz felé tartó lényegének. A burleszk, a valósággal ütköztetett mesterséges fiktív hülyeség, egyidős a filmmel, pantomim elemekre, a helyzet komikumára épít. A burleszk egyidős a filmmel, mondhatnánk maga a film. Vegytiszta filmstílust hozott létre, elszakadva minden más művészetek kommunikációs, szemiotikai jelrendszereitől.? Kommunikáció, ezerfajta megfogalmazás és definíció Gerbnertől Masanaóig. Elvonatkoztatható-e bármi bármitől? Jelen esetben igen de kizárólagosan a technikai vívmányok, nem pedig a műfaji adaptációk végett. Bármennyit is töprengünk, a végeredmény a hetedik művészet.
Kiváló gondolataid vannak! |
| 1. Betegesh (2008-01-03 18:29.00) |
| "a beszélőfilm? vegyék úgy, hogy utálom!" - chaplin a hangosfilm megjelenése, majd egyre sikeresebb hódítása után sem esett kétségbe. egyszerű, és tömör válasza ez volt arra a jelenségre, ami lényegében, ha nem lett volna elég kreatív és sokoldalú rendező, mindenképpen a vesztét jelenthette volna - ahogyan jelentette is a kor ünnepelt némafilmszínészeinek, pl. harold lloyd-nak, vagy a zseniális buster keaton-nak, aki ugyan nem hagyott fel a színészettel, és több hangosfilmben is szerepelt, de a sajátos keaton-abszurdok, amiért szerette a néző, többet már nem készültek. és érthető is, hisz a pantomim a csend művészete, ahol a mozgás fejez ki minden hangot, nos, ekkora változással semelyikük sem tudott mit kezdeni.
leszámítva chaplin-t, aki volt abban a szerencsés helyzetben, hogy saját stúdiója volt már, így maga is rendezhette filmjeit (keaton nem rendezte sajátjait), és megoldotta saját 'beemelését' a beszélőfilm világába - chaplin válasza a hangosfilmre ez a film lett. még ha először ódzkodott is, hogy egyáltalán megcsinálja, egyáltalán csináljon-e beszélőfilmet? hiszen az első fontos kérdés: chaplin csavargója hogyan szólaljon meg? nem volt mindegy. és ha megszólal, egyáltalán mit mondjon? súlyos kérdés, hisz a nézők óriási csalódását okozhatja, egy mozgásművésztől beszédet kérni valóban abszurd egy dolog, ha a nézőknek nem tetszik, figurája "végleg halott". és valahol tényleg. ezért chaplin azt a módszert választotta, hogy hangok ugyan legyenek a filmben, illetve néhány szereplő beszéljen is, de pl. a női főszereplő beszédét továbbra is feliratozzák. fontos szempont, hogy chaplin az egész iparosodott, nagytőkés, és kapitalista (amerikai), modern világra adott válasza volt ez a film, nem is véletlenül választott egy gyárat egyik helyszínéül. így pl. a gyáros a hangosbeszélőben saját hangon (és angolul) szólal meg, de a dolgozók, és a kisebb szerepűek esetében még mindig a mozgás áll a középpontban, hisz chaplin filmjeinek mindig is ez volt az erőssége, tehát itt nem csak, hogy felesleges lett volna változtatni, de egyfajta ellentétet is képes volt ezáltal létrehozni a különböző helyzetű emberek között a filmben - chaplin a szegényekkel van, akiknek 'nem futja' a fejlődésre, akik meg felettük állnak, azok meg higgyék csak magukról, hogy fejlettek. azért írok ennyit a körítésről, mert a filmről írhatnék bármit, ám elmesélni nem lehetne - úgyis látni kell. hihetetlen történésgazdag: chaplin az egész gyárat felforgatja, van, hogy kommunistának nézik, börtönbe is kerül, aztán bekokainozva egyszerűen kisétál onnan, és a film egyik legbszurdabb, legdrámaibb pontja is itt bukkan fel - chaplin képtelen a külvilághoz való alkalmazkodásra, ezért szeretne a börtönben maradni inkább, hiába telt le a büntetése. elképesztő mély gondolat: ha odakinn a szabadság egyenlő a fejlődéshez való alkalmazkodással, akkor ő kizárólag a börtönben tud szabad lenni, mert azok a szabályok felelnek meg neki. semmilyen fejlődés nincs, nem érhetik meglepetések sem, és amit már megszokott, az úgy marad. rettentően pontos megragadása ez az akkori helyzetének, és vívódásainak is; véleményem szerint chaplin egyik legszemélyesebb filmje ez, ha nem 'A'. hisz maga sem tudta, képes e túlélni a hangosfilm hadjáratát az ő világával, ha pedig nem, ebben mindent megfogalmaz tökéletesen. chaplin elkerülhette volna mindettől függetlenül, hogy meg kelljen szólalnia. de nem tette. furfangos geget csinált ebből is. végig egy szót sem szól, aztán váratlanul elő kell adnia egy számot valaki helyett, amit meg is tesz, méghozzá ügyes pantomimmozgással és mókás halandzsa-énekkel... filmbeli női partnere, miután chaplin a közönséghez lépett, de csak táncolni tud először, rászól, hogy "a szöveget se felejtsd el!" és ezzel saját filmtörténeti státuszát és jelentőségét önmaga a legmegfelelőbben határozta meg. vitathatatlanul hazabeszélve. különben chaplin hangja igen kellemes, ez a dal pedig szenzációs... de persze csak így általa előadva. későbbi filmjeiben már normál hangon szólalt meg persze, de a diktátor (1940) után végképp felhagyott ismert csavargó-figurájával. ami nem baj, hisz egy eltűnt kor figurája volt, s chaplin is belátta, nincs helye már. így viszont valóban csak akkor készített filmet, ha mondanivalója támadt. chaplin filmjei mindig is jelentésgazdag művek voltak, de a modern idők minden egyes nézésnél újabb és gyönyörűségesebb rétegeket képes magábóé megmutatni. még mindig olyan friss, mint '36-ban volt, így aki megnézi, nem fog csalódni. viszont ez megintcsak olyan film, amit meg kell néznie mindenkinek. |
Kapcsolódó fórumok
| Vélemények | Törölt felhasználó, 2018-04-08 06:08 | 24 hsz |
| Kérdések téma megnyitása | 0 hsz | |
| Keresem téma megnyitása | 0 hsz | |
| Modern idők adatlap |
| Eredeti cím: Modern Times |
| Évszám: 1936 |
| Rendezte: Charles Chaplin |
| Szereplők: Charles Chaplin, Paulette Goddard, Chester Conklin, Henry Bergman, Tiny Sandford... |
További információk |
| Szereplők fórumai |
| - Charles Chaplin - Vélemények |
| - Charles Chaplin - Kedvenc (néma)filmetek |
| - Paulette Goddard - Vélemények |
| - Charles Chaplin - Asztali balett |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu