Főoldal

TV műsor

DVD / Blu-ray

Filmek

Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?

Regisztráció Elfelejtett jelszó
Regisztrálj és nyerj DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress
filmet személyt

Részletes keresés

DVD / Blu-ray premierek

A Profi *A klasszikus film* *Dupla borítós kiadás és booklet* (Blu-ray)

A mag (4K Blu-ray)

További DVD premierek

További Blu-ray premierek

Hamarosan a TV-ben

Levadászva
- Mozi+, 01:25

Expend4bles - A feláldozhatók 4.
- Filmbox Premium, 02:25

Hazudj velem
- Cinemax2, 12:20

Harcban élve
- RTL Három, 21:00

Felhőkarcoló
- Mozi+, 23:00

Teljes tévéműsor

Szülinaposok

Al Pacino (84)

Hank Azaria (60)

Jeffrey DeMunn (77)

Jason Lee (54)

Renée Zellweger (55)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok

Rebel Moon: 2. rész - A sebejtő - Vélemények

Érdekességek!

Mit hallgatsz most?

Fallout (sorozat) - Vélemények

A sógun (sorozat) - Vélemények

További fórumok

Utoljára értékeltétek

Parányi varázslat: Bűbáj

Jaione Camborda

Fórum - Álmodozások kora - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

17. Angelika58 (2011-08-22 11:13.33)

- (válasz Gyorkos 16. hozzászólására)

Ez film jelzi először, hogy nagy rendező készülődik az igazi alkotásokra. Mindig "ujjgyakorlatnak" tekintettem Szabó alaptémájához: hogy alkalmazkodhat erkölcsi sérülés nélkül az ember a hatalom követelményeihez.Egyáltalán, alkalmazkodhat-e úgy, hogy személyi identitása egyáltalán megmaradjon...

16. Gyorkos (2011-08-22 07:41.36)

Álmodozások kora
Interjú Szabó Istvánnal

Két kvietált úttörõvasutas beszélget a moziban: Oláh Jancsi: „Te… te kommunista vagy?" Halk Éva: „Igen. És te?" Oláh Jancsi: „Én mérnök vagyok."

Az Álmodozások kora nagyon korai film. A rendezõ életmûvében is, a fõszereplõk életében is: legtöbbjük pályája igazából ezzel a filmmel kezdõdik. A rendezõ 26 éves, Bálint András és Esztergályos Cecília 21, Halász Judit, Béres Ilona 22, Sólyom Kati 24 – akkor még csupa ismeretlen név. Maga a film is arról szól, hogyan indul el a kádári konszolidáció elsõ nemzedéke. És szinte abban a pillanatban szól, amikor elindul. Mégpedig azzal, hogy átlép a régi káoszon valami új racionalitással. Új kommunista hittel, mint Halk Éva (Béres Ilona), új technokrata hittel, mint Oláh Jancsi (Bálint András). A film végére az új nemzedék belenõ, beleébred az új káoszba, a racionalitás új válságába. Hogyan jött létre ez a film ilyen korán?

Mi jókor indultunk. Tõlünk várták, hogy megújítsuk a magyar filmet, másmilyen filmeket csináljunk, mint az öregek, Keleti Márton, Gertler Viktor. Elborított és felszabadított minket a francia új hullám. Úgy éreztük, hogy a kamerával mindent meg lehet és mindent meg szabad csinálni. A Balázs Béla Stúdió 1961-tõl úgy mûködött, hogy mi oszthattuk el a rendelkezésre álló pénzt, mi dönthettük el, milyen filmeket csinálunk – azzal, hogy bemutatási jogunk nincs. Senki nem avatkozott bele a munkánkba, utólag döntötték el, bemutatható-e a film, vagy sem. Így készült el például Sára és Gaál Cigányok címû filmje, így készült el az általam rendezett Te, amely Cannes-ban díjat nyert. Ennek a sikernek szerepe volt abban, hogy én viszonylag fiatalon játékfilmet rendezhettem. A BBS sikerei nyomán kaptunk mi különbözõ lehetõségeket. Herskó János vezetésével megalakult a Stúdió 3., ahol Keleti és Gertler mellett az én korosztályom is helyet kapott. Az egyik legelsõ film volt az Álmodozások kora, ami itt elkészült.

És rögtön leszámolt az új nemzedék új racionalitásával. Mire a film véget ér, kiderül, hogy sem az új kommunista racionalitás, sem az új technokrata racionalitás nem mûködik.

Az derült ki, hogy az illúziók nem mûködnek, mert nem felelnek meg az emberi természetnek. Az ideológiák, a mesék nem felelnek meg a valóságnak. Az derült ki, hogy szétesik az a generációs harci felállás, a generációs harcmodor, amellyel Jancsiék meg akarják találni a biztonságot a világban, mert a tehetség, a gondolkodásmód, a tisztesség nem így van felosztva. A látszatcsoportosulásoknak szét kell esniük, a racionalitás látszatából, a mesékbõl, a gyerekességekbõl pedig fel kell ébredni. Így végzõdik a film: Jó reggelt! Tessék felébredni!

Csak az nincs benne a filmben, hogy mire lehet fölébredni?

Ilyen receptjeink nem voltak. Ideológiám sem volt. Pontos kérdéseket akartunk feltenni. Õszintén és pontosan akartunk beszélni emberi reakciókról, törekvésekrõl, kínlódásokról. A politikai gondolkodásmód mindig távol állt tõlem. Oláh Jancsit az én alteregómnak szokták leírni. Õ azt válaszolta, hogy mérnök, én azt válaszoltam, hogy filmrendezõ vagyok.

Ebben a filmben 1964-ben már lehetett rokonszenvesen, problémátlanul és természetesen nem kommunistának lenni. Nemcsak Oláh Jancsi lehetett az, de ott van a Rajz János játszotta öreg borbély is, aki azt magyarázza a vendégnek, hogy az irigység az emberiség átka: „a kommunistáknak is az a bajuk, kérem, irigylik, ha másnak van, nekik meg nincs." Honnan lehetett tudni, hogy ezt lehet?

Ez olyan természetesen jött, mint amilyen természetesen mondogattak ilyesmit az öreg borbélyok a városban. Ezért nekem soha senki nem szólt. Nemcsak fölülrõl, hogy ez nem helyes, de a barátaim sem, hogy ez milyen bátor dolog. Ebbe annyira nem akadt bele senki, hogy én is csak most emlékszem rá, hogy Rajz Jánossal ilyesmit mondattam, hogy Ön emlékeztet.

'56 is úgy jelenik meg az Ön korai filmjeiben, mint amiben a fiatalok, a diákok magától értetõdõen benne vannak, magától értetõdõen együtt nyüzsögnek, mozognak a forradalommal. És ugyanilyen magától értetõdõen vannak túl rajta néhány évvel késõbb: „Féltem, hogy kimaradok valamibõl… Butaság" – mondja Éva a moziban, mert a részvétel nemcsak természetes, de félelemteli is. Ifjabb Takó az Apá ban iszonyú félelemben hozza le a puskagolyók között a zászlót teljesen feleslegesen a kollégiumból az egyetemre. Ahol éppúgy elfogja a félelem, amikor firtatják, ki is volt az apja, mint amikor gyerekkorában az osztályfõnök pajtás firtatta. '56 úgy is jelen van, mint a félelem korának feltámadása, a vadság, a rettegés feltámadása. Világháborús párhuzamokkal. A filmen, amit Éva és Jancsi néz a moziban, a náci könyvmáglyára felel az '56-os könyvmáglya. A Szerelmesfilm ben Jancsi ugyanabban a kiszolgáltatottságban biciklizik a felkelõk puskacsövének háttal, ahogy gyerekkorában ment a búvóhelyre az akkori járõröknek háttal. A '44-es és '56-os városképek, romképek párba állnak.

Amióta ezek a filmek elkészültek, '56-képe teljesen átszínezõdött. Különbözõ hatalmi érdekekbõl különbözõ módokon színezték át. Ezek a filmek közel voltak '56-hoz, és ezeknek az '56-képe õszintébb volt, mint a mai átszínezett képek. Valóban ez volt az én közvetlen élményem: az eufória és a félelem, a szorongás keveréke. A világháború még közel volt, a kilõtt tankok, a kiégett villamosok, a szétlõtt házak, a fákra akasztott emberek látványa nagyon is ismerõs volt. Az én filmjeim nem ítélkeznek, nem elemzik '56-ot, hanem emlékekrõl beszélnek. Primer emlékekrõl. Meg kell mondjam, hogy ebbe sem szólt bele senki. Az Álmodozások korának minden kockáját úgy forgathattam le, ahogy kívántam.

És úgy fogadták el.

Nem fogadták el. A Mûvészeti Tanács megtekintette, és bemutathatatlannak minõsítette a filmet. Nem volt szó az Ön által említett mondatokról, a nemkommunistaságról, '56-ról… Azt mondták, hogy az egész szellemiségével van valami baj. Egyikük például azt a semmiféle politikai utalást nem tartalmazó jelenetet említette, amikor a csoporttársak beteglátogatás után kijönnek a kórházból. Azt mondta: „ahogy kitüremkednek a kapun, már ellenünk vannak…" Herskó, aki kitûnõ fõnök volt, sohasem adta tovább a félelmeit, a rá nehezedõ nyomást, nyugtatott, hogy nem kell olyan drámaian felfogni a dolgot, várjuk ki a végét, nem ez volt az utolsó szó. Meg kell mondjam, hogy nem is izgattam magam olyan borzasztóan. Egyszer csak jön egy telefon: menjek be Aczél György miniszterhelyetteshez. Aczél azzal fogadott, hogy tegnap látta a filmet, kitûnõ. Egy lesajnáló mozdulattal fölfelé mutatott, ahol a miniszter székelt, hogy „ezek betiltották", muszáj valamit csinálni, vágjunk ki valamit a film érdekében. Kérdeztem: mit? Azt mondta: mindegy. Mégis mit? Nem érti?! Hozzon be egy darab filmet, hogy azt kivágta, és változtassa meg a címet. Mire? Aczél azt felelte, hogy majd gondolkodik, és három hónap múlva térjünk vissza a dologra. Két hónap múlva hívatott, hogy kitalált egy nagyszerû címet: Felnõtt kamaszok. A cím nekem nem tetszett. Maradt az én címem, de a Felnõtt kamaszok lett az alcím. Ezt ráragasztották a már kinyomtatott plakátokra, és egyetlen kocka vágás nélkül bemutatták a filmet. A filmfõigazgató, Újhelyi Szilárd egy évtized múltán nagyon tiszteletreméltóan, mert a nyilvánosság elõtt, egy tévémûsorban József Attila Babitsot megkövetõ versét, a Magad emésztõt idézve bocsánatot kért amiatt, hogy egykoron õ betiltotta a filmet.
Az interjút készítette Révész Sándor

Forrás: [link]

15. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-02-25 07:50.29)

- (válasz Randal 13. hozzászólására)

A hozzá-szólás-odat befolyásolja, hogy mikor láttad a filmet, én eredetiben a bemutatókor, és ha esetleg most "szórul szóra" nézném(lehet, hogy nem is "bírnám" más lenne a véleményem. én ezekre a filmekre 40-50év távlatából fejből írok, és az akkori impresszióimat "vetítem" le (vagy fel)

14. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-02-24 22:30.54)

köszönöm a kisegétíseket.

13. Randal (2010-02-24 18:11.25)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 11. hozzászólására)

Olyasmi dolog, mint a filmkatalogus.hu, csak nemzetközi (angol nyelvű), többek által látogatott, gazdagabb filmtárral bír, több funkciót lehet elérni benne, több információt ad a filmekről.

Itt egy link hozzá: [link]

12. Gyorkos (2010-02-24 17:24.48)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 11. hozzászólására)

Őkelme lenne: [link]

Ime egy másik hasonló is: [link]

11. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-02-24 09:39.47)

- (válasz Gyorkos 8. hozzászólására)

mi az a IMDB?

10. Gyorkos (2010-02-24 06:10.41)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 9. hozzászólására)

:) Én is várom a korrekciókat, köszönöm a jelzést.

9. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-02-23 16:44.08)

- (válasz Gyorkos 8. hozzászólására)

jó bocs, én 50év távlatából mindent fejből írok, és (el) várom a korrekciókat és köszönöm.

8. Gyorkos (2010-02-23 16:25.51)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 6. hozzászólására)

Pedig ott van az. Az IMDB szerint bizonyos Harrer volt ő. Emlékeim szerint az egyik - a szerepe szerint - öreg mérnök, aki osztotta Jancsinak az észt az egyik jelenetben.

7. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-02-23 11:00.23)

- (válasz Randal 4. hozzászólására)

Halász nyulacskája előbb elmehetett volna valahová. Béres Ilona jelmeze, frizurája a kort tükrözte, de számára előnytelen volt szerintem. (-1 *), de újraolvasva a véleményedet, 43 évet újragondolva esetleg csillaghullás(nem az augusztusi hullócsillag, amit Toldy Mária szeretett 20 évesen 1960 körül)

6. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-02-23 10:55.16)

- (válasz Gyorkos 2. hozzászólására)

Sinkovics a stáblistán sem szerepel, nekem sem rémlik..

5. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-01-19 07:51.11)

- (válasz Randal 4. hozzászólására)

Én 1966-ban, mikor egyetemre kezdtem járni, akkor láttam ezt a filmet, és akkor elképzeltem, hogy egyetem elvégzése után mi vár rám.Én szeretem Godardot, az ő filmjeit is a 1966-71 közti időszakban láttam.(ennyit tesz a kor-korság)

4. Randal (2010-01-16 00:05.19)

Francia újhullám magyar módra.
Nekem nem tetszett (igaz a francia - és úgy általában a nyugati - újhullám sem barátom).

Amit én láttam ebben a filmben, az a rendező önajnározása. Ő képes leforgatni egy ilyen filmet, ő tudja mi micsoda a világban, ő tudja mindenről hogy mit jelent, és mindezt a bölcsességet, életrevalóságot, "klasszságot" a néző elé is veti, mint "gyöngyöt a disznók elé".
Egyszerre volt plafonon a vérnyomásom és akartam elaludni, miközben a filmet néztem. Valódi értelmet én nem láttam benne (miről szól? Felnőtté válásról? Korkritikáról? Vagy csak l'art pour l'art életkép bemutatás?) viszont érték rombolásból nem volt hiány, kezdve a tíz parancsolat (totál tévedésen alapuló) sárba tiprásával.
A karakterek igaz hogy nem voltak papírból, viszont nekem nem voltak szimpatikusak. Értelmetlen viták, álértelmiségi megnyilvánulások, intellektuális gőg a köbön. A főszereplő srácot nem állította be a film kommunistának (csak élete szerelmét) viszont "álomszép" volt az a szekvencia, amikor negédes kommunista emlékeket idézgettek az úttörő vagy vasutas vagy milyen táborról, miközben antifasiszta filmet néztek a moziban.

Aki szereti Goddard-t annak valószínűleg tetszeni fog ez a film is, én máshogy látom a dolgokat.

3. Gyermeklakóbizottság (2010-01-04 13:07.46)

- (válasz Gyorkos 2. hozzászólására)

és Halász Judit Hová mész te kisnyulacska röfrénje, azóta is énekel gyerekdalokat.

2. Gyorkos (2008-11-22 18:58.04)

Szeretem. Bálint András szimpatikus színész. Béres Ilona búgó hangja feledhetetlen. Sinkovics, Gábor Miklós, és a többiek. Mind fiatalon, energikusan. Öröm nézni, szinte megfiatalodik az ember. Annyira sugározza a fiatalság erejét, energiáját, tenniakarását.

1. Lumpenproli (2007-12-28 01:34.16)

Fúú, hatalmas film..és a vége..hmm...pazar..igazi nagyszerű Szabó István rendezés..