Fórum - Gyávák és hősök - Vélemények

1 2 3

68. Norbitzki (2023-07-18 23:51.03)

Kimondottan meglepett a játékidő rövid volta, szinte borítékolható volt, hogy nem egy háborús drámát fogunk látni, mert azok alsóhangon 2 óránál kezdődnek. Kapunk helyette egy időnként unalmas, vontatott mozit, amely mögött azonban komoly kérdések húzódnak, s melyekre Redford filmje nem is akar válaszokat adni, és ez nagyon tetszett. Távlati képet kapunk Amerika világban betöltött szerepéről, ahogyan mindig, mindenütt jelen van, egyrészt, mert ez érdeke, ebből profitálni tud, másrészt, mert a történelem ezt a feladatott adta neki. Sokszor eltöprengem, amikor nézem csak Magyarország miniszterelnökét, ahogy jön-megy, intézkedik, itt tárgyal, aztán ott tárgyal és belegondolok, hogy ejjj, mennyire nem lennék a helyében. Baromi nehéz lehet ám, és nagyon könnyű sörözés közben kritizálni, próbálná meg az illető. Na most Amerikát irányítani pedig összehasonlíthatatlanul nehezebb feladat. Tom Cruise fantasztikusan jó, gyakorlatilag a mozi legjobb jelenetei, legjobb mondatai az ő szájába lettek adva, nagy érdekességek állnak a kimondott szavak mögött. De valahogy, mint film mégsem áll össze, ezért kettős érzés van bennem, egyrészt jó volt, mert azóta is kavarognak a gondolataim, másrészt szórakoztató munkának gyenge. Mondjuk, ha jobban belegondolok, Robert Redford nem is éppen erről híres... A három csillag megtévesztő lehet, nem olyan rossz ez, mint ahogyan most pontoztam, de fontos kiemelni, hogy ezen a filmen nem szórakozni, hanem lamentálni lehet és kell is. Nem árt az néha...

67. Plunket (2021-12-21 22:07.16)

Hm, hmm érdekes párbeszéd 2007-ből Cruise: Mi a fontos? Mi a lényeges? Az új stratégia, amivel meg fogjuk nyerni ezt a háborút, mert nem veszíthetjük el! Streep: Nem állunk nyerésre... Cruise: Még nem, de az új stratégia majd tesz róla! Streep: Az a stratégia nem segít hogy kivonulunk? Cruise: Vonuljunk ki? Streep: Miért, ez kizárt? Cruise: Jól van, akkor gondoljuk végig! Kivonulunk! És Afganisztán ismét a táliboké lesz. Csakhogy a Tálibok manapság már sokkal erőszakosabbak, mint régebben voltak, mert legyőztek két szupernagyhatalmat. Lemészárolják azokat, akik segítettek, akik szavaztak, akik bolond fejjel hittek nekünk. Ez több millió Afgán reményének és a mi hetelességünknek a végét jelentené. Amerikát már nem tartanák az igazság bajnokának. Streep: Mikor lett Amerikából az igazság b...?? Cruise: Ha néhány év múlva visszatekintünk, nyugodtan idézzen engem! Amikor a lerombolt Irak, a menthetetlen Afganisztán és Irán ellen harcolunk, akkor hány katona kell majd? Garantálom, hogy ennek a sokszorosa! Streep: Várjon! Lehetek őszinte? Arra készülnek, hogy egy új statégiát vessenek be, és nem számolnak az emberi és anyagi áldozatokkal egy jóslatra alapozva? Cruise: Igenis számoltunk az enberi áldozatokkal, amikor kidolgoztuk. Streep: Mégis milyen számokat becsültek? Cruise: Annyit mondhatok hogy az új stratégia lényege a türelem és az eltökéltség. A mobil egységek fel fogják kutatni és meg fogják ölni az ellenséget, utána pedig újjáépítjük az országot. Ha ez 10 évig tart addig maradunk, bármi is az ára! A döbbenet

66. Nyolcadik utas (2021-05-29 13:03.50)

Elgondolkodtató film. Súlyos kérdések kerülnek terítékre, de a válaszokra rátelepedik némi hősi pátosz, ami jobban árnyal, mint kellene. Egyszeri megnézésre mindenképpen ajánlott.

65. Watcher (2014-03-28 20:36.40) - (válasz Flagg 61. hozzászólására)

ez nem a mi háborúnk, nem értem mit keres a magyar baka afgán földön, amikor az anyaföld önmagával határos...

64. Weser (2011-06-22 20:36.17)

Nem tartom valami kimagasló alkotásnak, de T. Cruise és R. Redford miatt azért ajánlott legalább a film egyszeri megtekintése, mert ők szokásukhoz híven most is jól alakítanak. Én nem bántam meg, hogy megtekintettem. Nem volt rossz.

63. Flagg (2011-02-11 12:20.59) - (válasz Niki 2223 62. hozzászólására)

Én sajna nem, de el tudom mesélni a valóságban hogyan működik ez. 2-3 hét múlva megyek innen haza.

62. Niki 2223 (2011-02-08 20:50.45)

Nem tudjátok véletlenül ebből nem készült könyv ??

61. Flagg (2010-10-01 06:32.18) - (válasz Mangilla 60. hozzászólására)

Üdv! Tulajdonképp nem választ akartam írni csak véleményt, de azért van néhány dolog amit megemlítenék. Mi itt Magyarországon kevésbé vagyunk érintve a témában? Háááát nem is tudom, Afganisztánban szolgáló magyar katonaként ezt én egy kicsit másképp látom. Szerintem Te is ezt tennéd, ha a több sebből eresztő társad hoznák be a táborba, vagy menteni kellene a tálibok által beszorított társaidad, vagy megrobbantanának alattad egy bombát, vagy vérdíj lenne a fejedre, és még sorolhatnám. Bizony jobban vagyunk mi érintve ebben a dologban, mint gondolnátok. Csak sajnos nagyon kevés sajtónyilvánosságot kap a mi szolgálatunk itt Afganisztánban, tulajdonképpen semmit - csak akkor ha valaki meghal. Köszönet ezért a drága Anyaföldnek. Azt jól teszed, ha legközelebb nem szinkronosan kezdel bele, és üld csak végig, szerintem nem fogsz csalódni. Számomra ez egy kiváló film, nagyon jól bemutatja mennyire szarnak ránk (egyszerű bakákra) a kormányzati vezetők, akiknek csak egy céljuk van: a következő választási kampányban nem lebőgni a háborús veszteségekkel.

60. Mangilla (2010-09-02 09:19.12)

Tegnap belekezdtem ebbe a filmbe, de nem tudtam végignézni - valahogy nem kötött annyira le.... pedig a színészek nagyon igyekeztek, és a téma is érdekes (bár mi itt, MO-n talán kevésbé vagyunk megérintve általa, mint egy amerikai állampolgár), de valahogy szétesett a forgatókönyv, és a kiváló tolmácsolás ellenére is elég mesterkéltek voltak a párbeszédek... Majd egyszer, pihentebben újra próbát teszek vele, de most még hármason áll nálam... (és másodszorra talán nem szinkronosan kéne nézni) amúgy talán "Krúz Tamás" volt benne a legjobb.

59. Krisz papa (2009-11-03 01:56.23)

Mostanában egyre több olyan filmet látok, amikben a korosodó rendező/színész segélykiáltása hangzik el, hiszen a társadalmi morál megváltozását már nehezen veszi be a gyomruk, és szerintem így próbálják felhívni a figyelmet olyan kérdésekre, amikre senki nem keresi a választ! A Gran Torino is hasonló témákat boncolgat, de amíg Redford politikai, és össztársadalmi makrószinten próbálkozik, addig Eastwood inkább rákoncentrál a mikroközegre, a családra! Mindkét film tipikusan amcsi alkotás, igaz szerintem az egyik a jobbik (GT), míg a másik a rosszabbik fajtából! Redfordnak sikerül több dimenzióból megvizsgálnia ezt a témát, és alapként a háborút választotta! Elővette a lázadó ifjúságot, kik jobbítani akarnak a világukon, és azokat is, akiknek teljesen mindegy mi történik, nem akarnak tudomást venni semmi negatívról, egy álomvilágban élnek! A tudatlanság befolyásolhatóvá teszi őket, és birkaként megtesznek mindent a fogyasztói társadalom megmaradása érdekében, míg a bevállalók legtöbbször csak eszközök valami nagyobb hatalom kezében, és kifacsarják őket. Bemutatja a manipuláló hatalmi réteg egy prominens tagját, kinek szózatai annyira elcsépeltek, hogy az már dűhítő, hiszen emberéletek vannak feláldozva. Ennek a két szálnak van két szereplője, kik már a máz mögé látnak, és figyelmeztetnek, de ki hallgatja meg őket? Végül a két katona, ki az otthoni döntések áldozatai, tragédiájuk bemutatása sokszor giccses, de emberközeli! Érdekes kettőség van bennem a filmmel kapcsolatban. A bemutatás nem tetszik, de a párbeszédek, a gondolatok ütközetei tetszettek! Redford, Streep, Cruise óriásnevek, és többé- kevésbé hozták, amit elvártam tőlük! Akármennyire nem szeretem az amcsik felszínes, látszatgondolkodását, azért be kell vallani, hogy néha születnek önkritikus művek! Ezért megkapta a 4*!

58. Bean (2009-10-26 07:59.14)

Na ez volt az a film amitől rendesen tartottam, mert volt itt egy két olyan hozzászólás ami rendesen kiábrándított a filmből, úgy, hogy azt még nem is láttam.Kellemesen csalódtam. Először is én Robert munkáját még sosem láttam, de nem csalódtam benne egyáltalán. A téma hát igen az ami elég kényes minden jelentős országban, de leginkább az amerikai nép számára. A cím rendkívül célratörő, ha a film témáját említjük.Azt nem tudtam eldönteni, hogy ez leginkább az amerikai népnek vagy épp a környező nagyhatalmaknak szólt miszerint az amerikai nép ha kell összetart és ha kell akkor csinálják azt amit egy elnök mond mindezt abban a hitben, hogy amit tesznek nem ámítás vagy épp nem szörnyű manipulálás. A hőst és a gyávát egyértelműen bemutatja a rendező, szerintem mély és érdekfeszítő párbeszédekkel. Az amerikaiak már a történelem folyamán sokszor bizonyította kegyetlenségét,ravaszságát, álszentségét, büszkeséget,logikusságát és még sorolhatnám.A vélemények megoszlanak az amerikai népről, ha csak a környező világ országa között csemegézünk. Mindemellett valahogy az amerikaiakban szerény meglátásom szerint benne van a haza szeretet és a hiteles nép hovatartozás erőssége. Ezt nevezhetjük náluk naivitásnak vagy épp képmutatásnak azon emberek felé akik nem abban az államban nem amerikaiként élnek. Mindenesetre a film szerintem náluk elég sok vihart kavarhatott a nézőkben.A karakterek úgy, mint az elszánt Tom Cruise vagy épp a bizonytalanná vált Meryl Streep bizonyítják azt, hogy amerikai összes lakossága ha nem is egy oldalon állnak, de mégis valahova tartoznak.Valamilyen véleményt produkálnak és azt vagy az életvitelükben vagy a gondolkodás módjukba jelzik is a többi embernek.Valahova szeretnének tartozni, úgy mint az emberek nagy többsége szeret és akar valahova tartozni.Hogy ez mennyire alakítja vagy épp torzítja az amerikai nép közötti viszonyt, valamint a jelentős országok viszonyát azt a híradás és az események bizonyítják csak minden embernek el kell döntenie azt miként látja ezt az egész komplexumot.

57. Gomrobi (2009-09-20 18:24.57)

Csillagos ötös .

56. Lexi (2009-08-08 17:50.21)

Jó film volt,nekem tetszett

55. Az utolso szamuráj (2009-06-20 17:44.29) - (válasz Dmitrij816 53. hozzászólására)

Az emberek nagy többsége,sőt tulajdonképp döntő többsége beáll valamilyen sorba,közösségbe,nincs sziget,valahol mi sem vagyunk mások,hisz polgár vagyok,adófizető,bizonyos szabályok érvényesek,törvények adta keretek közt élem mindennapjaim.Szerintem nincs teljes szabadság,csak az elmében,viszont létezésem önmagában berendelt valahová,és ezzel sokat nincs is mit kezdenem,bár nem tagadom,kivívtam valamennyi függetlenséget magamnak(vagy szeretek ezzel hízelegni szintén magamnak,DD) Hogyne,Tyler felszabadította őket,ugyanakkor be is sorozta őket,nincs csoport agy,vezető nélkül,ez tiszta sor,az ember egyénenként okos(vagy nem...)csoportban meg marha és ostoba,amelett megfelelő szavakkal,érveléssel,ráhatással szinte bármire rávehető,és akkor még nem beszéltünk bizonyos vezetők kétségkívűl akármilyen plusszáról,ami ópium a human egyedeknek. Ki mivé szeretne válni...Más fejével nem gondolkodom.De szerintem,ha már megpróbálok,az ember a szabadság magasabb fokára hágna,úgy anyagi,mint erkölcsi kérdésben,adott esetben levetné azokat a láncokat,amitől kétlábú továbbfejlődött majom és érvelhetné a szeméthalmon,amit szabadságában létrehozott-szétdugott nők,kincsek,kitépett belű ellenségek-hogy ez ám a valami,ezt is megtehettem büntetlen,nincs erkölcs,törvény,csak én,én,én. Szerintem élni nehezebb,mint gondolnánk,és valahol irigylem az Alkonyat topic íródeákjait,mert a vámpírokon,Bellán és az új könyvön kívűl másra erejükből nem telik,de hülye kérdések és agyonmagyarázott feleslegek nem is tompítják éleslátásukat,ami megegyező egy vakondokéval.DD

54. Dmitrij816 (2009-06-20 13:02.42)

A Gyávák és hősök egy profin elkészített tapogatózó politikai film. Nem titkolva a készítők néha eltérő hovatartozását. Egyszer majd Magyarország is eljut ide... Egyszer... Hogy ilyen téma ebben a formában vezető-rangú alkotóktól elkészülhessen és megjelenhessen. Azt hiszem ezt egyszer nézi meg mindenki, kivétel, akit érdekel a filmezés. A tökéletes szerkezet, a profin megírt karakterek, zseniálisan kiválasztott színészek. Így kell filmet készíteni. Csak ez nem szórakoztató film, a klasszikus értelemben. Csak azért, hogy a Fight club-on kívül másról is írjak ide... :)

53. Dmitrij816 (2009-06-20 12:36.57)

Konzervatív vagyok, az elérhető dolog az individualizmus számomra. A hős leragad egy dolognál és ott befejezi. A valódi személyes célunk azonban nem tudható, nem fedi fel magát, tehát semmi nem értékes nekem, ami szenvedélyes-szentimentális. Mert értelmetlennek tartom bármely ember halálát, addig, amíg nem fejlődhetett valameddig... Nem viselem jól az ember tömeggé változtatását. Aki beáll egy csoportba, az a csoportot gazdagítja, háttérbe szorítva önmagát. Ha meghal, a szememben ostoba és hülye. Mert önmagát nem is alakította ki. Ha ebben a csoportban veszi elő vágyait és előretörtet, azaz valaki lesz, az meg egyenesen kiábrándít. Maga a gonoszság. Tudom szubjektív vagyok. A hősiességet nem a feladásban, hanem a küzdésben látom. Fontos az egyén individulaitása. ......... A jog egyszerűbb, mint az igazság. Abszolút igazság? Talán Isten, de csak ezzel a próbával, ami egy elképzelés, hogy önmagából hozta létre a világunkat; a világot, melynek, összetevőinek igazolnia kéne helyességüket, alkalmasságukat. Azaz egy fejlődési görbén, elhajláson vissza kéne vezetniük oda. Isten létéhez. Lefordítva: Állsz egy csoport közepén, körülötted nagyon sok és sokféle ember. Mindenki akar valamit, valamit kellene tenned(a te életed, belső késztetés), valamit kellene tenned(felsőbb utasítás- valós és vélt), és te megtalálod az egyetlen helyes következő lépést. Ha látod minden jelenlévő lényét, viszonyát, indíttatását, a körülmények ilyen dolgait. A sajátjaiddal tisztában vagy. És meglátod a következő helyes lépést. Ez abszolút igazság lenne. Ilyen képességű embert, azonban nem láttam. ....... A véleményem, egy meglátás, ami az enyém. Szubjektíven, amilyen vagyok, de nem ostobán. Több vélemény létezhet, és egy dolog jelenthet sok mindent. A determinációt elutasítom. Egy valós fickóval példálóztam. Egy emberről személyesen lehet 'látni' milyen. A Fight club utalásai viccesek, aktuálisak, de nem csak irónikusak, hanem elvezetnek valahova, ami nem mindenki számára egyértelmű. Az én példám egy senki fickó a keletiben, akiről leírhattam volna, hogy egy gyökér-tahó valójában. Persze anyukája nagyon szereti. A szájából elhangzik egy közhely, egy utalás, amit hallott, és így eladhatja saját gondolatként. Közben meg ösztöneiben ott tart, akár az ősember. A filmben elhangzik a bútorok vásárlását érintő szöveg. Ami a létezés elképzelt biztonságát feszegeti. Igaz, hogy a társadalom jelen fokmérője a fogyasztás, az ikeás bútorok és bizonyos márkák együtt utalnak adott rétegre, pl a yuppie-k körére. De valójában nem erről van szó. Az egyén racionális elkészültségéről. Hogy MINDEN 30 éves férfi adott és kézzel fogható egzisztenciával bírhat(na) és ki is elégítené ez. De Tyler-ék tapasztalják, hogy őket kettejüket nem ez elégítené ki, hanem... Az én valós példám ide lyukadna ki. Sokkal összetetebb film. Nem az, ami. Jó, hogy mindenki másmilyen. Ha a kételkedés az eszközöd, akkor az. Jó, hogy tisztában vagy vele. Szkeptikus vagyok ott, hol eltérnek a jelentől, egyensúlytól. Amúgy az én természetem a... Én még semmit nem tudnék kijelenteni... Ez van. :) Még valami! Azért csatlakoznak, az okay. De így Tyler célját választják önmaguk helyett! A beavatás után öntudatra kellene ébredniük! Mert Tyler a kis feladataival felszabadítja őket és ami felszabadul, az újra lesz valamivé. (lásd Isten-példám) De mind kivé szeretnének válni? És a nevük csak haláluk után ér valamit? Tyler röhög. Jó poén. Valójában sokan csak öszönük szintjén élnek, itt mozognak, nem is akarnak feljebb jutni. Mert, ha így lenne, akkor mindenkiről, a könyvelőről, az ügyvédről, a pincérről, a rendőrről készülhetne egy ilyen film. Csak nem Marla lenne a megoldás mindegyiknél. Viszont Marla a megoldás a kollektív világban.

52. Az utolso szamuráj (2009-06-20 11:36.46) - (válasz Dmitrij816 51. hozzászólására)

Ebben nincs is vita,hogy különböző a fejlettségi szint,elég csak fórumunkra gondolni,de van amiről az ember udvariasan nem beszél,akár ezt is vehetjük fejlettségnek más irányba,ha úgy tetszik. Sejtem,nem tudom biztosan))Mivel az én természetem az állandóan kételkedő.Nemigen láttam abszulút igazságot. Nem írtál,ám ahogy az ember olvasta,olyasmi jött le,ez van,punktum!Így logikus volt részemről sorom.) Dehogynem,pl engem is érdekel.A Fight C. az egyik olyan mozi,aminek szövege mögött,akár egy elhangzott,egyszerű mondat mögött töb van mint sejtenénk elsőre,ám az is tagadhatatlan,ezt sokan úgy élik meg,belemagyarázás,mert néki nem jelent francot sem. Hogyhogy miért csatlakoznak?Hát nem valamiből valami mást,kitörést jelent a klub?Mégha ez utána sokak szemében torzul,mint minden emberek álltal elindított folyamat,avagy mások álltal nem,és logikus a klubb müködésének durvulása,szerintem mindkét csoportnak vannak indokai,amik meghallgatásra érdemesek,akár gondolkodásra is. Semmiért hőst azért még nem láttam))

51. Dmitrij816 (2009-06-20 11:26.53) - (válasz Az utolso szamuráj 49. hozzászólására)

Ezt aligha vállaljuk, az emberi társadalom alkotó eleme az ember maga. De nem egyenes a fejlettségi és fejlődési szint. Vehetünk kettő embert vagy kettő csoportot akár. Még saját magadon belül is aránytalanságok állnak fenn, ahogy bennem is. Pl. képes vagyok egy nehezebb helyzetben logikusan gondolkodni, kommunikálni, átlátom. De nehezen viselem, ha lényegtelen(szubjektív szempontból) helyzetekben aktívan és sokáig kell részt vállalnom, részt vennem, vagy a szükségesnél tovább kell jelen lennem. Hmm... Akkor ne akard tudni, hogy milyen szinten van az ösztön és a szellemi képességek különbsége, akár ebben az országban. Nem mi jelöljük ki így a társadalmi hovatartozásunk, általánosságban, hanem egy fickót emeltem ki példának a valós hétköznapokból. Neked miért kéne azonosulnod vele? Ilyet nem írtam. A filmben elhangzó igazán jó szövegekre céloztam. Elhangzanak, de valójában senkit nem érdekel. A szereplőt magát sem, egyik oldalát sem a személyiségének. Nem számít mitől és hogyan hal meg, valójában csak az számít, hogy Marla, a nő miért esik nehezére és hogyan érje el őt. A felismerései viccesek, és ez egy utat jelöl, amíg megérkezik önmagához és Marla-hoz! A történetben a klubba beálló férfiak miért csatlakoznak könnyen? A férfi, akinek nincsen neve meghal és akkor kap nevet! Tyler jót röhög ezen, azonban a valóságos embernek ez őrület és nem is viseli el. Tehát akkor van egy kiválasztott és mindenki más agyatlanul követi, meghal, hős lesz a semmiért?

50. Dmitrij816 (2009-06-20 11:09.25) - (válasz Szürke Sólyom 45. hozzászólására)

De halljuk, csak a másik oldal nem tud beszélni, mert... " - Az a lány többé nem hisz magában - kiáltotta Marla. - Attól tart, hogy minél öregebb lesz, annál kevesebb lehetőség közül választhat." A másik, mikor a fürdőben arról beszélnek, hogy ezt a társadalmat, őket, a férfiakat nők nevelték fel. Miért éppen egy nő lenne a megoldás? Ugyanis a másik oldal a nőé, Marla a másik oldal.

49. Az utolso szamuráj (2009-06-20 10:58.45) - (válasz Dmitrij816 47. hozzászólására)

Mindenesetre ,ovatossan hozzátenném,ilyesmikben meg végképp nem hinnék,testnedvek meg testi tünetek álltal jelölnénk ki társadalmi hovatartozásunk,ez olyasfokú belemagyarázás bármibe-akármibe-amivel nem vállalnék lelki és agyi közösséget.

48. Az utolso szamuráj (2009-06-20 10:44.44) - (válasz Dmitrij816 47. hozzászólására)

Mondod Te.Ezek szerint mást szürtünk le az adott műről.

47. Dmitrij816 (2009-06-20 10:41.36) - (válasz Az utolso szamuráj 42. hozzászólására)

A Fight club miért szólna a fogyasztói társadalom ellen??? Ez egy szubjektív történet, egy szubjektív könyvből megírva. A szövegelés flash, negatív és elcsavart reflexió a szereplőnek önmagára, szokásaira. És a személyiségéből kiszorított, de kellő sűrűségű és így saját létet követelő ösztön másik személyiségként való megjelenése, és önreflexiója az eredeti személyre megint vicc és valós tragédia egyben. Pl (a valóságban) nagyon leegyszerűsítve közhely, hogy a koleszterin emelkedése szívinfarktust okozhat, és ezt kimondja egy dagadt pasi a keletinél és behúzza a valagát a BurgerKing-be zabálni! De ő nem reflektál semmire, szart se tud magáról, nem is érdekli. Se önismeret, se a változás traumája, se felismerések, se katarzis, se extázis. Mert amit mond az távol van tőle, nagyon különbözik minőségben és mennyiségben. A ma embere ott ül a barlangban és ugyan azt az autista mormogást hallatja, testét ennek ritmusában mozgatva előre-hátra, így csillapítva a mélyben szunnyadó ösztönt, mely nem indul el a fejlődés útján. Nem képez belőle emóciókat, ezekből nem lép a ráció-logika területére, nem ér el a szellemvilágig, nem "aktiválja" lelkének saját, egyéni-egyedi részét. Nem alakítja át magát valami mássá, valami ismeretlenné. Várja a vezér-hüllőt, amint vadászatra szólítja. De ennek az ideje elmúlt, a bolygók elfordultak, sokat és a barlangok bejáratára ráomlott a változások és kultúrák, jó döntések és tévedések feketeföld-rétege. Így csak közhelyeket ismételget, letölti a hétköznapokat, zabál és megdöglik. Társadalmi szerepét testnedvei, kiválasztása és furcsa-szokatlan testi tünetei alapján jelöli ki. A felvilágosult ember, a magas társadalom része! Hahaha! A ma emberének problémája és egy lehetséges megoldása ott a történetben. De, és szigorúan csak ebben a kultúr-körben!!! Ha mindez nem jön le a filmből, akkor ajánlom Chuck Palahniuk Fight club című könyvét! Megjelent magyarul 2007 Cartaphilus Kiadó De ne tedd le, ha mást olvasol, mint, amit eddig gondoltál erről a filmről!

46. Istivaygok (2009-06-15 14:12.12)

Nagyon jó politikai és háborús dráma. Amerika meg most a világ sláger listájának első helyezettjéről szól, mégpedpig a Nyugat vs. Terrorizmus háborúról, és annak következméányeiről. 3 cselekményszálon fut a történet. Az egyik egy egyetemi tanár (Robert Redford), aki le akarja beszélni az egyik legtehetségesebb diákját arról, hoyg abbahagyja a tanulmányait. A másik szál két Afganisztáni katona harca, akik pont Redford régi szintén tehetséges diákjai, aki abbahagyták a sulit, hogy katonák legyenek. És a harmadik szál, ami számomra a legjobb volt: egy szenátor (Tom Cruise) és egy újságírónő (Meryl Streep) beszélgetése az iraki háborút megfordító új katonai stratégiáról. A sors fintora, hogy szenátor az újságírónőnek köszönheti a karrierjét. És most megint egy jó cikket vár tőle és próbálja befolyásolni a háború helyességéről. No meg a két katona a legújabb haditerv áldozatai. Áh nem kaarom elmesélni a filmet. Nagyon jó színészi játék van a filmben. Különösen Cruise és Meryl Streep. Remek mondatokat is adnak a szájukba. Kellő látvány is van a harci jelenetekkel. És végig érezni lehet, amit a cím is sugall. Hogy a háborúnak két oldala van. Az egyik része az öltönyös okosok, akik 1000 kilométerről irnyítanak, és ha kell küldenek halálba, katonákat. Egy általáuk nagyobb cél érdekében. Nagyon jó filmnek tartom. Az eddigi legjobbnak, ami az amcsik terroristák elleniháborújáról szól.

45. Szürke Sólyom (2009-04-14 17:22.32)   - (válasz Az utolso szamuráj 44. hozzászólására)

Azért tartom egyoldalúnak a Harcosok klubját, mert nem halljuk a másik oldal érveit. Persze lehet azt mondani, hogy a fogyasztói oldalt azt Jack képviseli, és aki ez ellen fellázad az pedig Tyler. De végtére ez csak egy ember látásmódja, hiába a kettős személyiség, egy dühödt, kiábrándult, cinikus -és bizony jogos- lázadás. Nem hangzanak el érvek a jelenlegi rendszer mellet, csak és kizárólag egyféle utat mutat. Ez természetesen nem von le a film zsenialaitásából, ne érts félre, az úgy jó ahogyan van. :) Persze, senki sem próféta, nem lehet történelmi eseményekről előre filmet készíteni, nem is így értettem; illetve lehet a sci-fi műfaján belül. :) Azért az szerintem ritka, hogy az eseményekkel gyakorlatilag egy időben készüljön a film, hiszen a katonai jelenlét azon a területen ma is kérdéses. Valóban érnie kell a dolgoknak, pont ezért is maradt nyitva ez a mozi, mert még nincsen kikristályosodott képünk erről a helyzetről. Utólag azért mindent könnyebb bírálni, mint az események kereszttüzében bemutatni valamit. A Harcosok klubja például jó 10-15 évet késett, hiszen azok a fogyasztói magatartások már akkoriban is jelenvoltak a társadalmakban. Bár lehet, hogy ha korábban készül el, akkor csak kevesen értik meg a mondanivalóját, hiszen nem érezték volna a saját bőrükön.

44. Az utolso szamuráj (2009-04-14 16:51.54) - (válasz Szürke Sólyom 43. hozzászólására)

No de jó hogy később készültek el-amúgy nem mind,hisz a Szarvasvadász,Apokalipszis azért nem sokkal a történtek után!-előbb mindent meg kell érni,nem?Egy valaminek be kell következni,meg kell történnie,hogy arról aztán filmet lehessen forgatni,anélkül ebben a témában nehéz alkotni))Amúgy meg jónéhány film saját pénzből ,kormányzati vagy hadsereg segítsége nélkül,regényszerű megpróbáltatások közepette készült el,hisz a hatalom nemigen szerette volna azokat készen látni.És persze hogy ilyenkor egy-egy témára talán jobban koncentrálnak az alkotók,nota bene,ezért nem is hibáztatom őket. Harcosok klubbja miért egyoldalú Neked?Pl én belátom igazát,amit megveszel az birtokol,de tojok rá,többezer eredeti dvdm csücsül otthon is,a könyvekről nem is beszélve))Ilyen téen tehát kit érdekel,merthát nem hinném,hogy magányos fa lennék)

43. Szürke Sólyom (2009-04-14 16:40.10)

Jórészt egyetértek veled. A német mozikról nem tudok nyilatkozni, mert sajnos hozzám nem jutnak el. Visszatérve az amerikai mozikhoz, némelyikük valóban bírál. Nem is azt akartam mondani, hogy nem találhatunk kritikus hangot megütő amerikai mozikat, de tény, hogy viszonylag ritkák. Számomra ez a mozi valamiért újszerű volt. A Gyávák és hősökben végre kimondják: a bajok forrása elsősorban a határokon belül van, és mindenki felelős érte. Téve mindezt tulajdonképpen diszletek nélkül, minden társadalmi szereplő a maga valóságában jelenik meg. Végtére itt nem is egy konrét esemény köré épült a film, mint pl: szólásszabadság vagy Vietnám, hanem általánosabb értelemben kívánt szólni a problémák forrásairól- legalább is én így láttam, ezért kivételes munka. A Harcosok klubját különválasztanám, mert az inkább általánosságban bírálja a fogyasztói társadalmat, nemzettől függetlenül. Én ebben a moziban azt értékeltem a leginkább, hogy nem egyoldalúan bírál, pl. a Harcosok klubja bármennyire is jó film -személyes kedvencem is- igen csak egyoldalú. A Született július 4-én című film pedig inkább konkrétan a Vietnámi háború társadalomra gyakorolt hatásának a lélektanával foglakozott. Szóval ennyire nyíltan a problémákra rávilágító alkotást, amely tulajdonképpen kimondja, hogy "Emberek, nagyon rosszul csináljuk amit csinálunk." igen ritkán láttam, ráadásul igen jól időzített a munka, hiszen pl. a Vietnámmal foglakozó mozik már megkésve készültek el.

42. Az utolso szamuráj (2009-04-14 15:34.09)

Szóval,én meg amondó vagyok hogy az amcsi mozik -és itt most a komolyabb műveket vegyük csak,azaz feledkezzünk meg a szórakoztatás és pénzbevétel miatt készült darabokról,vigjátéktól kezdve a horrorokig mindenről-igenis sokszor bírálnak,szembesítenek,és gyakorolnak kritikát,ennél jóval töményebbet.Háborúról Az Őrület határán,Apokalipszis most,Szakasz,Bőrnyakúak is,rendőrségi korrupció Serpico és mostanság unásig nyomott és készített társaik,szólásszabadság Larry Flint,fogyasztói társadalom Harcosok klubbja,média Őrült város vagy Született gyilkosok,életmód,társadalmi jelenség Apró titkok Amerikai szépség,és még vagy 100 érdekes témát lehetne felvetni,amit a komolyabb filmgyártásuk kipécéz és nem válogatnak eszközökben annak megjelenítésekor,ami akár nemtetszést is kiválthat,Shortbus,Ken park akár,ezek is kritizálni ohajtanak,megmutatni valamit. Szóval,én amit kedvelek az amcsi mozik egy részében,hogy a saját maguk legerősebb kritikusai csak túl kell látni a tömegfilmek tengerén,ismétlem hát,azokról most feledkezzünk el.Ilyesmit mostanság a németeknél figyeltem meg,Mások élete,Pénzhamisitók,Kőkemény,hogy akár történelmük,akár társadalmi jelenségről mernek nyiltan beszélni,vagy azt bemutatni,szembenézni hibájukkal és a múlttal.Nálunk marad a jól bevállt sírva vigadás olykor zseniális megoldásokkal,de mikor valaki mondjuk társadalmi kritikát mer vászonra vinni komolyabb formában,fel vagyunk háborodva,meg még jónéhány kritikus is félreérti vagy ír róla ilyesmit,ennyire nem lehetünk mi nép depresszióssak...nem a rákot nem néha.

41. Szürke Sólyom (2009-04-14 14:51.07)   - (válasz Cthulhu6 21. hozzászólására)

Pont ezért jó a film, mert nem áll ki gyetlen oldal mellett. Szándékosan hagy a nézőben kérdéseket, végre úgy áll a dolgokhoz, hogy az igazságnak több oldala van.

40. Szürke Sólyom (2009-04-14 14:48.32)   - (válasz TIBBY 37. hozzászólására)

Nem mondanám propaganda filmnek, mert több nézőpontot is felsorakoztatott, egy propaganda filmnél mindíg csak egy nézőpont van.

39. Szürke Sólyom (2009-04-14 14:45.44)

Filmtörténeti szempontból mérföldkőnek tartom a filmet, végre egy mozi, ahol nem a melldöngetéssel és az elvakult öntömjénezéssel találkozunk, mint például az Armageddonban. Végre kimondásra kerülnek a konkrét kritikák és bírálatok. Most talán van arra egy kis remény, hogy magába nézzen egy kissé az az ország, amit az utóbbi 70-80 évben nagyon elfelejtette az önkritikát. Több társadalmi és politikai vitát kapunk, amik valahol ott motoszkálhatnak az emberek fejében, csak eddig nem kerültek kimondásra. Kifejezetten élvezetes volt végighallgatni a Redford és az egyetemi hallgató között folyó eszmecserét, ami tulajdonképp kritikai értékkel bír a fiatalabb generációkkal szemben. Ami még külön tetszett, hogy valójában minden oldal megkapta a maga kritikáját, ugyanakkor maga a film semleges tudott maradni. A film technikailag rendben volt, ez egy ilyen szintű produkciónál ma már a minimum. Cruise most is zseniális munkát végzett, Redford is jól tette a dolgát. Streep számára a szerep sajnos nem nyújtott elég mozgásteret, ez érezhető is volt, hibázni persze nem hibázott. Értékelésem: 85%

1 2 3

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Norbitzki, 2023-07-18 23:51	68 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Gyávák és hősök adatlap

Eredeti cím: Lions for Lambs

Évszám: 2007

Rendezte: Robert Redford

Szereplők: Robert Redford, Meryl Streep, Tom Cruise, Derek Luke, Michael Pena...

További információk

Szereplők fórumai

- Tom Cruise - Vélemények

- Tom Cruise - Legjobb filmjei

- Robert Redford - Vélemények

- Andrew Garfield - Vélemények

- Meryl Streep - Melyik a kedvenc filmed Meryl-től? :)

- Tom Cruise - Miért ennyire leértékelt színész?

- Meryl Streep - Vélemények

- Michael Pena - Vélemények

- Meryl Streep - Szerintetek mitől ilyen sikeres Meryl?

- Meryl Streep - Meryl-t utálók klubja