Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
A Profi *A klasszikus film* *Dupla borítós kiadás és booklet* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Pénzeső - HBO, 11:55 |
A panamai szabó - Film Café, 12:05 |
A megfelelő ember - Magyar Mozi TV, 12:15 |
Umami, a boldogság íze - Mozi Klub, 12:40 |
A fantasztikus négyes - Mozi+, 12:55 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
James Russo (71) |
Craig Sheffer (64) |
Jaime King (45) |
John Cena (47) |
Kal Penn (47) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
2022-es választás |
- Filmes Sámánok Rendje - |
Deadpool & Rozsomák - Vélemények |
Late Night with the Devil - Vélemények |
Dolgok, amik nagyon idegesítenek |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Vérszomjas pancserek |
Vinnie Jones |
1. Betegesh (2007-10-03 15:37.57) |
Edward Lewis Waillant regénye nagy hatással volt rám annak idején. Jópár elképzelésemet át is rajzolta a témával kapcsolatban, mármint azt az általánosnak mondható elvárást, hogy hogyan is kell közelíteni a történelem egyik legborzalmasabb tragdéiájához. Hogy a Holokauszt bármilyen művészeti kontextusba való áthelyezése, műalkotásban való újrafogalmazása érzékenységet, óvatosságot és felelősséget igényel - hogy nem mindegy a hangvétel és a mód. Hogy a néző/ olvasó/hallgató rokonszenve azért előnyös, ha megvan egy alkotás kapcsán.
Nos, az ehhez hasonló képzeteink nagy részét rögtön elfelejthetjük akár a könnyvel, akár a filmmel való találkozásunkkor. Semmi érzékenység, semmi finomkodás, kegyetlen naturalitás van, döbbenetes aprólékossággal leírt emlékek és viziók, annak sokkoló részletei. (Persze a könyvben ezek jopbban 'élnek'.) Sol Nazerman a koncentrációs táborok szörnyűségeit túlélve a Harlemben telepszik le kereskedőként. Életét kizárólag a haszonnak szenteli, és az emberségtől, emberiségtől való tudatos elfordulásnak. Amolyan élő halottként evickél a cinizmus és a folytonos halálvágy között, elkötelezett könyörtelen - akárki betér a boltjába kopott ócskaságaival némi anyagi ellenértéket remélve, majdhogy könyörögnie kell. Nazerman garasos, nem veszi át az árút, öt dollárok helyett csak kettőt ad, nem kíváncsi a panaszokra. Plusz van egy latino segédje, aki tanulni szeretne tőle, mint gazdasági szakértőtől, de folyton lerázza. Úgy hiszi, nincs szüksége támaszokra: hatalma van. A film alatt fokozatosan láthatjuk a karakter egyre embertelenebb húzásait, miközben csak egy-egy kocka villan fel, ahogyan éppen Sol-ban is, hogy miért is vált ilyenné. Családja, gyermekei és felesége uyganis nem élte túl a borzalmakat, emiatt egy ideig vádolja magát, de rájön, hogy felesleges, a legnagyobb büntetés a részére az lehet, ha a legapróbb érzelmet is kiírtja magából. A történet teljesen lineárisan épül, emiatt sem rajzolódik ki a kör elsőre, de a könyvben már a legelső oldalon valami drámai emlékképben találjuk magunkat. Így több a lehetőségünk, hogy másképp értelmezzük Nazerman-t, mint a környezete. Hatalmának érzékeltetése, mások lenézése a film folyamán nagyon világosan törik meg, amikor egy helyi maffiózó megfenyegeti, mert a boltját akarja. Rod Steiger (Oscar-jelöléses alakítása) itt mutatja magát először gyávának, pitiánernek és gyengének. Végül nem adja, s vesztét is ez okozza majd (persze nem épp az övét, sőt, inkább segtíett rajta). Nők közeledését nem viszonozza. Rendkívül realista film, s a fentiek miatt is azt gondolom, nem átlagos Holokauszt-feldolgozást látunk. (Hasonlóan 'újító jellegű' felfogásban talán csak Art Spiegelman Maus c. képregénye készült.) Sidney Lumet törekedett az egyszerűségre, a követhetőségre, helyenként a száraz elbeszélésre, amelynek képi világa fenomenális ugyan (Sol Nazerman megcsillanó szemüvege mögé bújó portréi; a zálogház sötét embertelensége és tárgyai; az utcák lepukkantsága), de néhol elég szikárul tárja elénk. Ami inkább előny, a történetre, a történésekre kell figyelni. A végkifejlet így pedig még nagyobbat üt - Sol, ha nem is világosodik meg eddigi viselkedésének értelmetlen voltán, azért sikerül rádöbbennie, hogy még ő, aki egyáltalán nem várta már, még ő is veszíthet el valakit úgy, hogy fájjon. Az utolsó pár perc zseniális az elözmények ismereteében, kifejezetten váratlan, Rod Steiger-nek köszönhetjük. S míg a stáblista fut, azalatt az idő alatt szívesen néznénk, hogy az elkövetkező napokban hogyan álíltja vissza magában Sol a rendet és az emberséget, hogyan változtatja meg magát. Ezt ugye nem látjuk, de sejtjük, hogy ezentúl lehet másképp is. Az 1964-ben megjelent regényre Lumet szinte azonnal rácsapott, egy évvel később ki is jött filmje. Amerikában szokták mondani, nincs "zsidó-kérdés": még jó, hiszen ott nem kell szembesülniük a folytonos üldöztetéssel és gyűlölködéssel, emiatt sikeresebb volt asszimilációjuk is. A film egyik nagy erénye, hogy főszereplőjéről le akarja hántani a 'zsidóság' fogalmát, burkát, mert e helyen nem lényeges, hiszen a legfontosabb mindig az "embernek maradni" elve, és hogy mások is embernek tekintenek engem. A többi tényleg nem számít - a borzalmak emlékei kitörölhetetlenek ugyan, de ha valaki visszakapja az életét, akkor jobban teszi, ha inkább fellélegzik. |
Keresem | Beya, 2013-10-18 11:44 | 3 hsz |
Vélemények | Betegesh, 2007-10-03 15:37 | 1 hsz |
Kérdések téma megnyitása | 0 hsz |
A zálogos adatlap |
Eredeti cím: The Pawnbroker |
Évszám: 1964 |
Rendezte: Sidney Lumet |
Szereplők: Rod Steiger, Geraldine Fitzgerald, Brock Peters, Jaime Sanchez, Thelma Oliver... |
További információk |
Szereplők fórumai |
- Quincy Jones - Vélemények |
- Rod Steiger - Vélemények |
- Sidney Lumet - Vélemények |
- Brock Peters - Vélemények |