Filmek Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak Mozi
film
 
Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?
Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Regisztrálj és nyerj
DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress

Részletes keresés

Mozibemutatók
2017-01-26
A Kaptár: Utolsó fejezet
Az állampolgár
Az éjszaka törvénye
Dizájneren
Életem Cukkiniként
Üdvözöljük Norvégiában!

2017-01-19
A számolás joga
Balerina
Ez csak a világ vége
Széttörve
Utazás apánkkal
xXx: Újra akcióban

2017-01-12
#Jézus - Apám nevében
A vörös teknős
Az utazók
David Bowie arcai
Madeleine
Mártírok
Őrült boldogság
Vigyázz, kész, szörf 2.

További mozibemutatók

DVD / Blu-ray premierek
A barátságos óriás (DVD)
Ütközés (DVD)
Snowden (DVD)
Hurok (DVD)
Elliott, a sárkány (DVD)

További DVD premierek
További Blu-ray premierek

Hamarosan a TV-ben
Alice Tükörországban
- HBO, 09:45
Agymanók
- HBO2, 10:30
Káprázatos holdvilág
- Filmbox Premium, 10:30
Columbo - Visszajátszás
- Mozi+, 11:00
Az Alcatraz cápái
- Nat Geo Wild, 11:00

Teljes tévéműsor

Szülinaposok
Geena Davis (61)
Jill Eikenberry (70)
Peter Lohmeyer (55)
Izabella Miko (36)
Boo Boo Stewart (23)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok
Keresek 1 filmet! Csak nem tudom a címét...
Zsivány Egyes - Egy Star Wars-történet - Vélemények
Feledés - Vélemények
The Autopsy of Jane Doe - Vélemények
Holtodiglan (2014) - Vélemények

További fórumok

Utoljára értékeltétek
Törésvonal aaaaa
Oona Chaplin aaaaa

 

Fórum - A fegyvertelen katona - Vélemények (6. oldal)

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
208. Cthulhu6 (2017-01-05 15:41.23)   - (válasz Capt.JackSparrow 207. hozzászólására)
Kérdezem komolyan. Szerinted hogy kellett volna legyőzni őket?


207. Capt.JackSparrow (2017-01-05 15:40.28)   - (válasz Cthulhu6 206. hozzászólására)
hármas integrálokkal biztos jól ellettek volna



206. Cthulhu6 (2017-01-05 15:37.09)   - (válasz Capt.JackSparrow 196. hozzászólására)
Háború volt bakker! Le kellett győzni a japánokat. Te hogy tetted volna?


205. Capt.JackSparrow (2017-01-05 15:37.01)   - (válasz Cthulhu6 204. hozzászólására)
A hülyeségre csak azt lehet:)


204. Cthulhu6 (2017-01-05 15:36.08)   - (válasz Capt.JackSparrow 192. hozzászólására)
Nem. Ilyesmi nem fog kiderülni. Az egyetlen, aki itt random dobál, az te vagy, csak nem atombombát, hanem hülyeségeket.


203. Colby86 (2017-01-05 14:46.15) aaaaa
amúgy a japcsik mi az istenért nem vágták le a köteleket a sziklafalról? :)


202. Colby86 (2017-01-05 14:45.14) aaaaa
Láttam már jobb háborús és jobb Gibson filmet, de azért elég rendesen oda lett rakva ez is. A film első fele egy kicsit Pearl Harboros, a második Acéllövedékes, a harmadik Ryan közlegényes volt, sok-sok háborús filmes klisével, és pátosszal, de hát ez a műfaj már csak ilyen. Szerencsére a film végig izgalmas, nem sok unalmas perc volt benne. A színészek közül Hugo Weaving kiemelkedő, a többiek hozzák a minimumot, Andrew Garfieldot viszont továbbra sem tudtam megkedvelni, egy tenyérbemászó fejű bájgúnár, és még a Silenceben is el kell viselni a fejét...nem értem mire föl ennyire felkapott.
Örülök Mel Gibson visszatérésének, és remélem látok még tőle olyan mesterművet, mint az Apocalypto.


201. Bobo 888 (2017-01-05 14:41.25) aaaaa - (válasz Cthulhu6 191. hozzászólására)
Ő inkàbb tovább dobálta volna a gyùjtóbombàkat ami kb. tízszer annyi japót ölt volna meg. Ilyen emberre mondják, hogy balfasz.


200. Az utolso szamuráj (2017-01-05 14:41.00)   - (válasz Bordal 193. hozzászólására)
ez se igaz.igenis sok japán adta meg magát az elfoglalt szigeteken,atolokon.ha nem így lett volna,nem lettek volna ugye japo hadifoglyok:))
roppant téves az a szemlélet,a japán katonák mind olyanok,no most ők aztán utolsó töltényig.mivel pont hogy ők is emberek voltak,ilyen meg olyan is volt közöttük.és,mint jeleztem 2 napja talán,nagyon nagy különbség volt ,honnan jöttek,milyen kulturális értékeket hoztak magukkal.
ezért jó film eastwood mozija,pont ezt mutatja be.


199. Capt.JackSparrow (2017-01-05 14:40.13)   - (válasz Bobo 888 198. hozzászólására)
"undorító férgek voltak"
A civilek, akikre atomot dobnál?


198. Bobo 888 (2017-01-05 14:38.37) aaaaa - (válasz Capt.JackSparrow 190. hozzászólására)
Te már megint kevered a szezont a faszommal. Mikor mondtam olyat hogy letudnám ennyivel? Azt írtam, amcsik így akarták lezàrni az egészet minél előbb, meg azt hogy nem tudom sajnálni a japót, mert undorító férgek voltak.


197. Bobo 888 (2017-01-05 14:35.17) aaaaa - (válasz Bordal 189. hozzászólására)
Bármikor elő tudtak állítani egy ùjabbat és tuti kettőnél sokkal több volt nekik, hisz Nagaszaki után ultimátumot adtak; vagy megadják magukat, vagy addig kapják az atomot amíg el nem pusztulnak vagy fel nem adják. És a csùnya amerikaiak bizony nem mindjárt Tokyoval kezdték, holott megtehették volna....
Kíváncsi lennék, fordított esetben ez hogy lett volna....


196. Capt.JackSparrow (2017-01-05 14:11.43)   - (válasz Bordal 195. hozzászólására)
Nem létezik olyan. A tömeggyilkosság és népirtás az, ami.


195. Bordal (2017-01-05 14:09.11)   - (válasz Capt.JackSparrow 194. hozzászólására)
Szívesen meghallgatom humánus megoldásról alkotott véleményedet.


194. Capt.JackSparrow (2017-01-05 14:06.10)   - (válasz Bordal 193. hozzászólására)
Ezt elmondhatjuk bármelyik háború esetében, akkor is sarkítás. Ledobni és azt mondani, hogy az ember életek óvásáért tettük...nevetséges.


193. Bordal (2017-01-05 14:01.54)  
Ami biztos: eme két bomba nélkül a háborúnak több civil ,és katonai vesztesége lett volna. Mert a japánok már az anyaországtól távol lévő szigeteket is az utolsó emberig és az utolsó töltényig védték - ez tény.


192. Capt.JackSparrow (2017-01-05 13:52.24)   - (válasz Cthulhu6 191. hozzászólására)
"a logika és a józan humanizmus is az atombomba mellett szól..."
A végén kiderül, talán még a világ is jobb hely lenne, ha random dobálnánk:D


191. Cthulhu6 (2017-01-05 13:50.34)   - (válasz Capt.JackSparrow 190. hozzászólására)
Nem azért, mert lehetőség van rá, hanem mert az ellenség nem fogja fel, hogy veszített.

Még mindig ott tartunk, hogy egy partra szállással még többen meghaltak volna. Sanghai, Sztálingrád, Budapest, Okinawa... hány civil halt meg ezekben az ostromokban? Na, egy inváziónál ugyanez volt várható, azaz minimum annyi, mint az atombombáktól, plusz az amerikai veszteségek....

Amúgy meg, ha elveszíthetsz 100 honfitárs katonát, meg 150 civilt és katonát a másik oldalon egy "hétköznapi" csatában, vagy 500 civilt az atombombával, te melyiket választanád? Én nem szégyellem kimondani, hogy legyen inkább az 500 civil a másik oldalon. Mert nehogy már az ellenség által kirobbantott háborúban az én honfitársaim hulljanak, mikor a dolog megoldható csak az ellenség oldalán...

De még ha ezt az előző érvet nem is vesszük figyelembe, a logika és a józan humanizmus is az atombomba mellett szól...

Te pedig úgy teszel, mintha az atombomba nélkül nem lett volna ugyanennyi civil áldozat. GONDOLD MÁR ÁT EMBER!


190. Capt.JackSparrow (2017-01-05 13:37.27)   - (válasz Bobo 888 188. hozzászólására)
Érdekes, hogy a nácik és japánok kegyetlenségét kritizálod, miközben letudnád az egészet annyival, hogy számtalan civil életet pusztítasz el, mert lehetőség van rá.


189. Bordal (2017-01-05 13:20.27)   - (válasz Bobo 888 188. hozzászólására)
Ez nem lamentálás, te is tudod!(lehetnél udvariasabb is!) Először is: a jenkiknek nem volt több bombájuk. Ezt a japánok nem tudták - természetesen. Ez egy lélektani hadviselés is. A jenkik bíztak ebben, és bejött!


188. Bobo 888 (2017-01-05 12:30.13) aaaaa
Ha nem adták volna meg magukat, jönnek a nagyobb városok. Ennyi. Feleslegesen lamentálsz ezen.


187. Bordal (2017-01-05 09:29.33)   - (válasz Bobo 888 186. hozzászólására)
Rossz oldalról közelítetted meg a kérdésem.Persze a válaszod logikus,de van ennek egy másik vetülete is. Én a néhány tízezres városok pusztulása helyett a sok milliós városok pusztulására gondoltam. Az egyik esetben a néma császárukkal egyetemben.


186. Bobo 888 (2017-01-04 21:26.39) aaaaa - (válasz Bordal 184. hozzászólására)
Ugyanaz: kapituláció.


185. Natalie Wood (2017-01-04 21:14.27)  
Kevesebb ferdeszemű lenne.


184. Bordal (2017-01-04 20:50.44)  
Olvaslak, hallgatlak benneteket, ahogyan az atombomba alkalmazása véleménycseréket folytatjátok.Annak katonai és polgári elrettentéséről. De belegondoltatok-e abba, hogy mi lett volna,ha ez a két bomba nem Hirosimára és Nagasakira hull, hanem mondjuk Tokióra, Kyotora, Osakára, Yokohamára, vagy Kobe városára?


183. Capt.JackSparrow (2017-01-04 19:39.03)   - (válasz Az utolso szamuráj 180. hozzászólására)
Remélem a Cthulhu által említett család nyugodtan aludt amikor ledobták. Ez aztán őrzi az álmokat:D


182. Kal-El2 (2017-01-04 19:22.13) aaaaa - (válasz Az utolso szamuráj 180. hozzászólására)
Ùristen


181. Bobo 888 (2017-01-04 18:54.30) aaaaa - (válasz Az utolso szamuráj 179. hozzászólására)
Nem csak önmagunk, minden más élőlény és maga a bolygónk legnagyobb ellensége is mi vagyunk. Ilyenkor mindig Smith ügynök epilógusa jut eszembe Morfeushoz a Mátrix 1-ből.



180. Az utolso szamuráj (2017-01-04 18:50.24)  
no meg!és ez csak egy,mára már "pici" atombomba részletezése.ennél már jóval nagyobbak vannak:és még mindig ugye ott van az időjárás...eső....mit és merre felé visz,stb.
szóvalAz atombomba

Egy Hirosima-típusú, 20 kilotonnás atombomba robbanásának következményei

A felszabadult energia három formában jelentkezik: mintegy 50%
lökéshullámként, 35% hősugárzásként, 10% radioaktív kiszóródásként és 5%
kezdeti sugárzásként.
A lökéshullám 30 mp-ig hat, és mintegy 3 km sugarú övezetben okoz
pusztításokat.
A hősugárzás elsősorban optikai jelenségből (fényfelvillanás) keletkezik, és
csak mintegy 10 mp-ig tart. Ezalatt közel 1000 m sugarú körzetben szinte
minden anyagot szétolvaszt, 2500 m-es övezetben pedig elpusztítja az éghető
anyagokat.
Az atomsugárzás az azonnal felszabadult sugárzásra és a radioaktívan
szennyezett anyagok másodlagos sugárzására oszlik. A kezdeti sugárzás
mintegy egy percig tart, és alfa-, béta- és gammasugárzásokból, valamint
neutronsugárzásokból tevődik össze. A másodlagos sugárzás évtizedeken
keresztül hat, a neutronsugárzás által kiváltott alfa-, béta- és
gammasugárzásból áll, elpusztítja az élő szervezeteket.

[A technika krónikája]

1-10 megatonnás atombomba robbanásának következményei

A robbanás pillanatában a tűzgömb hőfoka 30 ezer fok. A felemelkedő
tűzfelhő 3-6 ezer fok; magassága 10-12 km.
5-10 km-en belül a betonvázas épületeket összedönti, élőlényeket elégeti;
kb. 40 km-es körzeten belül a gyúlékony anyagokat elégeti; kb. 280 km-en
belül komoly sugárzást okoz.
A robbanáskor keltett túlnyomás 50-60 atmoszféra. A lökéshullám terjedési
sebessége 70-100 km/h.
[Hidvégi Aszter]


179. Az utolso szamuráj (2017-01-04 18:45.46)  
Meg,itt egy írás ,bár néhány helyen érzelmektől sem mentes(nő írta)D


1945 augusztusa: Hiroshima, Nagasaki, 1986 Csernobil. Atomkatasztrófák, amelyekről köztudott az emberiségre tett hatásuk, de a környezeti kihatásról jóval kevesebbet tudni. Utánajártunk, mi történik a környezettel, élővilággal az atombomba robbanását követően?

Az első pillanatok

Egy atombomba robbanásának pillanatában az epicentrumban és annak környezetében a másodperc töredéke alatt több millió fokra hevül a környezeti hőmérséklet. Ezen a hirtelen keletkezett hőfokon valamennyi élő szervezet szó szerint elpárolog. Hiroshima esetén a város, illetve az azt övező fél mérföldes környezetben az élő szervezetek szövetei a robbanás pillanatában elpárologtak és árnyékuk az épített környezetbe beégett. A védett helyen, föld alatt tartózkodó élő szervezeteknek azonban újabb megpróbáltatás következett.

Tűzvihar

Az atombomba hasonlóan más bombákhoz tűzvihart eredményez. A nagymértékű energia-felszabadulás, hőmérséklet-emelkedés és az égési idő következtében kialakuló tűzvihar során a robbanás következtében felhevült, felhasznált oxigéntartalmú levegő felemelkedik, helyére hűvös, oxigéndús, azaz égésre kiváló levegő áramlik, ez pedig hihetetlen mértékben felszítja a tüzet. A felemelkedő meleg levegő és az oldalirányból beáramló hideg levegő áramlása forgószelekkel kísért szélvihart okoz. Így jön létre a tűzvihar, melynek során a tűz, az oxigénhiány és elsöprő erejű, akár 360 km/órás szélvihar kombinációja ellehetetleníti az életben maradást valamennyi élőlény számára. A bomba által keletkeztetett levegőhullámok a robbanással egy időben keletkező tűzzel tűzviharrá fejlődnek. Az égés feltételéül szolgáló oxigén elfogy, szén-monoxid gáz keletkezik, a még életben maradt élőlények is elpusztulnak.

Nukleáris tél

A „nuclear winter” azaz nukleáris tél az atomrobbanás után következik be, amelynek során a több százmillió tonna atmoszférába jutott nukleáris korom visszahullik a földfelszínre, nem kímélve a városokat, termőföldeket, környezetet. A felhők az atombomba felrobbanásának pillanatában, illetve az azt követően keletkezett radioaktív füstöt és törmeléket továbbszállítják, ezért a környezetszennyezés akár más kontinensen is jelentkezhet. Példának okáért a csernobili robbanást követően az atomleszerelésért meghirdetett nemzetközi kampány (Campaign for Nuclear Disarmament) adatai szerint néhány nap alatt több mint 1000 mérföldet tett meg a radioaktív nedves légtömeg, amely így eső formájában hullott le Észak-Európa, Skandinávia, Skócia területén. Különösen a finom részecskéket képes a szél nagy távolságokba is elfújni, amely vízgőzzel keveredve radioaktív eső formájában hull alá. Mivel a radioaktív részecskék akár 80.000 láb magasságba is felszállhatnak az atmoszférába, ezért esőben történő visszahullásuk akár egy évvel később, bárhol a Földön megtörténhet. A sztratoszférában 1-3, a troposzférában 1-2 évig képes „utazni” a radioaktív szemcse, de 2 hét alatt képes teljesen megkerülni a Földet a légmozgásnak köszönhetően. Az eddigi kutatási adatok szerint valóban hosszú távon is érezhető globális szinten egy atombomba negatív környezeti hatása, mivel az atmoszférába jutott radioaktív por a szennyező hatása mellett képes blokkolni a földfelszínig jutó napfény mértékét, ezzel kimutathatóan csökkenti a globális hőmérsékleti szintet.

Az élővilág

A robbanás hatósugarában a lökéshullámok hatására a növényzet felperzselődik, a környező vizek a hősugárzás hatására elpárolognak, illetve szennyeződnek. Az erdős területek a robbanás hatására kopár területté válnak, a fák tőből kitörnek és maradványaik felégnek. A hangsebességnél is gyorsabb lökéshullám, a radioaktív hő, a tűzviharok, a felperzselődés következtében a hatósugárban tartózkodó növény-, és állatvilág egésze elpusztul. A nukleáris tél következtében a radioaktív lehulló porréteg ráhull a növényekre, állatokra, szennyezi a vízbázist, átfolyik a talajvízbe is.

A kutatások szerint az állatokra hasonló hatással van a radioaktív hatás, mint az emberekre. Ez elsősorban genetikai deformitásokkal jár, befolyásolja örökítő képességüket, a rákos megbetegedések felszaporodásához vezet, évtizedekig rontja az immunfunkciókat. A vírusok és baktériumok területén új mutációkhoz vezet.

A radioaktív sugárzás során az élő szervezet által abszorbeált halálos radioaktív dózisok kapcsán is jól látható, hogy az emlősök nagyon sérülékenyek: mindössze 350-800 rem az a radioaktív mennyiség, amelyet a szervezetük elbír. A baktériumok 5000 rem-ig életben maradnak, a rovarok viszont akár 100-500 kilorem-et is elbírnak, ez utóbbiak nagy része nyilván a rejtőzködő életmódnak köszönheti magas túlélési arányát. A növények igen magas dózist is elviselnek, ugyanakkor a radioaktív anyagot meglehetősen hosszú időre elraktározzák.

Vízi környezet

Érdekesség, hogy a kutatások szerint a radioaktív anyag a tengeri só szennyezettségéhez vezet, mely beláthatatlan távolságokban képes szennyezni a vízi élővilágot. A szennyezett tengervíz a halaknál a szaporodásra és örökítésre is radioaktív hatással van, illetve radioaktívvá válnak maguk a halak is. Japán több tesztet is végzett az elmúlt évtizedben, melynek során kiderült, hogy a halászhajók emberi fogyasztásra alkalmatlan radioaktív szennyezettségi-fokú halakat fogtak ki.

Nyomáshullám szilánkokkal

A bomba robbanás utáni nyomáshullám az élővilág nagy részét elpusztította. Az élő szervezetek által elbírt maximális nyomásmértéket tekintve – Hiroshima példáját alapul véve - egy atombomba központjától számítva 1 mérföldes körzetben minden, kutyánál kisebb emlős és élőlény elpusztult. Az el nem pusztult állatok egynegyedénél azonnali egészségügyi károsodások következtek be.

A robbanás következtében a védett helyen lévő élőlényekre szintén veszélyt jelent, hogy a bomba hatására az ablakok szilánkosra törnek és nagy erővel robbannak ki helyükről, a fák a legapróbb szálkás állapotukig szakadnak szét, a tégla, a kő és a masszívabb anyagok darabjaira hullva repülnek nagy sebességgel a tűzvihar idején nem kímélve egyetlen élő szervezetet sem.

Pusztítás után további pusztítás

1986. április 26-án történt csernobili atomkatasztrófát követően kiderült: egy atomkatasztrófa az érintett földterületet 500 évig radioaktívvá teszi, ellehetetlenítve ezzel a terület ökológiai újjászületését. Csernobilnál 2590 négyzetkilométer talaj szennyeződött, a feltalaj oly mértékű sugárdózist nyelt el, hogy a teljes talaj az erdős területtel együtt cserére szorulna. Amennyi erdőt tudtak, felégettek a további sugárzásveszély megelőzése érdekében.

Mementó az emberiségről…

És hogy milyen az ember több atomkatasztrófa után is? Szomorú és elgondolkodtató tény az emberiségre nézve, hogy laboratóriumi körülmények között sokszor vizsgálták az állatokra gyakorolt nyomás és radioaktív sugárzás élettani hatásait egészen az állatok haláláig, továbbá a robbanással járó mechanikai behatások rombolási mértékét az élő szervezetekre. Ki tudja, mennyi háziállat pusztult el ezekben az értelmetlen és etikusnak semmiképpen nem tekinthető kísérletekben.

Fukushimában az atomkatasztrófa után úgynevezett „No-Go Zone”-t alakítottak ki, azaz tiltott zónát a legveszélyesebb területeken, ahová az ott lakókat nem engedték vissza. Állatvédők külön állatmentő koalíciót hoztak létre, hogy a japán kormánnyal egyezkedve a zónában maradt állatoknak segíthessenek. Az evakuált zónában ezernyi csodával határos módon életben maradt háziállat pusztult el minden törekvésük ellenére azért, mert sem vizet, sem élelmet nem kapott, kikötözve egy kutyaólhoz, vagy bezárva egy romos házba – hiába akartak életben maradni.

Az atomkatasztrófák után kirendelt likvidátor egységek – mint amilyet Csernobilnál is elrendeltek – minden életben maradt állatot kilőttek, hogy a radioaktív sugárzást ne vihessék messzebbre.

Nem kétséges: az emberiség legveszélyesebb ellenfele önmaga az ember.


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Kapcsolódó fórumok

VéleményekHMáté33, 2017-01-20 00:04358 hsz
Kérdések téma megnyitása0 hsz
Keresem téma megnyitása0 hsz
 
 



Filmkatalógus alsó
Copyright © 2005-2017, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez.
Az oldal meglátogatásával elfogadod a cookie-k használatát és a felhasználási feltételeket. (További információk)