A fekete-fehér filmet egy közelebbről nem azonosítható magyarországi állami szállodában vagy szakszervezeti üdülő folyosóin és szobáiban vették fel. (Külső felvételek gyakorlatilag nincsenek, eltekintve a bevezető tengerparti képtől és a maketten felvett autóparkoló képétől). A szobabelsők jól tükrözik a korabeli elterjedt ízlést, számos, ma már régimódinak ható tárgy (asztali rádió, telefonkészülék, pincérhívó csengő, ruhák, stb.) láthatók a képsorokon. Mai szemmel nézve feltűnő a szereplők szinte szüntelen cigarettára gyújtása, dohányzása, amit a mai filmekben már gondosan elkerülnek. A Meztelen diplomata „retro” filmként is népszerű, fekete-fehér technikája ellenére, a kiváló operatőri munka, a remek humor és az üresjáratok nélkül, gyorsan pergő jelenetek révén.

48. Angelika58 (2012-01-06 22:47.58)

- (válasz Lamarca 47. hozzászólására)

Marxot olvasni kötelező volt.Mondanám,hogy hálistennek,de éppen az nem működött közre benne...Nekem mindenesetre nagy előny, hogy közgazdasági alapfogalmakat nem kellett pótolnom.Megvoltak szépen, még az egyetemről, a kötelezőkből. És volt annyi mázlim, hogy be is szereztem ezeket a könyveket,most már elég nehezen menne, azt hiszem.

(Az élhetetlenségben sem különbözünk nagyon...):))

47. Lamarca (2012-01-06 21:51.16)

- (válasz Angelika58 46. hozzászólására)

Attól tartok túl messzire kerültünk Rejtőtől, vagy éppen Krencseytől, de tény, hogy hírneves, sikeres tőkések szép számmal adtak hangot annak a meggyőződésüknek, hogy Marxnál jobban senki sem tárta fel a kapitalizmus működését. Én ugyan névtelen vagyok, sikereim sem igazán anyagi jellegűek, s ebből következően tőkés sem vagyok, ám mióta Marxot tanulmányozom - mintegy tíz éve - a véleményem tökéletesen egybecseng ezen urak megállapításával. Amiből persze csak az derül ki, hogy én milyen élhetetlen egy alak vagyok, mert nem akkor olvastam Marxot amikor ez még erény lett volna, hanem amikor mindenki kerüli mint egy leprást.

46. Angelika58 (2012-01-06 11:15.29)

Не за что, azaz, nincs mit. :))

A történelemnek , szerintem, az a dolga, hogy továbblépjen.Különben még mindig azon vitatkoznánk, hogy lemásszunk-e a fáról, vagy se...

(A világpiac önszabályozásában még Marx se hitt, pedig az értéktörvényt még mindig ő találta ki.És csak Magyarországon ér fel káromlással a nevét emlegetni.)

45. Strachey (2012-01-06 09:35.19)

- (válasz Angelika58 38. hozzászólására)

Спасибо!
Azért azt fura elgondolni, hogy egyszer rajtunk is túllép a történelem, és mondják majd például, milyen fura kor lehetett, mikor az emberek a világpiac önszabályozásában hittek.

44. Strachey (2012-01-06 09:30.04)

- (válasz Bordal 39. hozzászólására)

Ez nagyon szép, köszönöm! A rádiók mindig a csöpögős számait játsszák ma is, jó tudni, hogy nem is volt igazán az ő stílusa. A Régi út az én kedvencem tőle, az még az apámnak is tetszik, pedig ő Uriah Heepen szocializálódott.

43. Angelika58 (2012-01-05 19:31.00)

- (válasz Angelika58 41. hozzászólására)

Természetesen azt akartam írni, hogy az se semmi!!!! De majom egy, aki vagyok! Vagy kettő? Vagy majomcsorda!!! Remélem , nem haraxol!!!!

42. Bordal (2012-01-05 18:43.31)

- (válasz Angelika58 40. hozzászólására)

Úgy ahogy mondod! Úri volt és elegáns! És halk szavú. Semmi manír!Topisan soha nem láttam!
Azon a tekercsen rajta volt a Georgia on my mind is. Angolul!Azt hallhattad!És mivel hallottad, tudod is, hogy nem lehet egy napon említeni a magyar nyelvű, feldolgozású és hangszerelésű változattal!
Megvan minden létező Máté Péter felvételem, de odaadnám azért az egyetlen, lába kelt tekercsemért!
A szívem szakad meg érte!

41. Angelika58 (2012-01-05 18:30.33)

- (válasz Angelika58 40. hozzászólására)

És az semmi, @mi így jött. :)) Holnap repül is vissza, van rá jó történetem. :))

40. Angelika58 (2012-01-05 18:22.21)

- (válasz Bordal 39. hozzászólására)

Jaj, de szép történet. És olyan, amilyen Máté Péter volt, úri és elegáns.

Az a jó, hogy megmaradtak ilyen felvételek tőle. Bár ugyan tőled tűnt el, de nekem is a szívem szakad meg azért a tekercsért.Micsoda kincs lehetett...

Egy ilyen egyszálgitáros felvételen hallottam egyszer a Georgia on my mind-ot vele, azóta sem felejtettem el.És azóta sem tudtam megszerezni.Magyarul létezik csak,ez angolul volt.)

A legnagyobb magyar jazz-énekes volt, ha külföldre születik, ez világkarrier. Nagy veszteségeink egyike.

Off, nem off, legyen itt a Georgia on my mind.

http://www.youtube.com/watch?v=Xq-cIWvWrt4

39. Bordal (2012-01-05 18:10.33)

- (válasz Strachey 35. hozzászólására)

Rendben van! Egy emlék,történet!
Máté Péterről van szó.Meghalt szegény, mielőtt megszülettél volna, de hagyott maga után annyi mindent, hogy ismerheted.
Késő este volt és tanyámra váratlanul bekopogott Péter, kezében a gitárjával. Elpanaszolta, hogy nem tudják folytatni a felvételt, mert a húrgép meglazult és a gitár lehangolja önmagát. Segítsek rajta, ha tudok. Summa summárum, a gitárt meggyógyítottam. Péter visszament a stúdióba - ott volt alattunk éppen - és a felvételt abszolválták. Aztán egyszer ismét megjelent nálam. Hóna alatt egy 1000 méteres stúdiótekerccsel.(80 perc műsoridő) Azt mondta, ezen a szalagon olyan felvételek vannak, amit saját magának készített, amely az ő szíve csücske. Lemez sohasem lesz belőle, mert ezek a dalok nem illeszkednek bele a jelenkor cézárjainak elképzeléseibe. Magyar, de főleg angol nyelvű rithm & blues, Ray Charles által ismert slágerek és egyebek voltak. Örökbecsű kincs! Valaki másnak is tetszhetett, mert a tekercset egyszer csak nem találtam többé! De Máté Péter barátsága, mosolya, ha meglátott megelőzhetetlen előre köszönése örökre megmarad az emlékeimben.

38. Angelika58 (2012-01-05 17:39.42)

- (válasz Strachey 37. hozzászólására)

Innen talán könnyebb elkezdeni, mint apád oroszkönyvéből. (A mi korosztályunknál a társalgási zsebkönyvben a repülőn történő beszélgetésnél ez az első ajánlott mondat: Tagja ön a Magyar Szocialista Munkáspártnak?) :))

Ez kicsit azért korszerűbb. :))

[link]

Igen, olvastam az Ördögöket. Az összes dosztojevszkiji archetípus összefoglalója. De nekem a Félkegyelmű az legkedvesebb mű tőle.

37. Strachey (2012-01-05 17:28.54)

- (válasz Angelika58 36. hozzászólására)

Jól elkalandoztunk, de mint Holden Caulfield, én is szeretem ezt, és muszáj megkérdeznem: olvastad az Ördögöket? Mit gondolsz róla?
(Amúgy mindjárt megyek és előásom apám valamelyik régi oroszkönyvét, annyira elkezdett érdekelni, ahogy így beszélünk...)

36. Angelika58 (2012-01-05 16:54.26)

- (válasz Strachey 33. hozzászólására)

Dehogyis nehezebb, ezt biztos nem kérdezed komolyan. Ugyanúgy tanulod meg, mint a latin ábécét, egyszer, azt meg is van egy életre. :))

Ezért tanultam meg egyébként oroszul, ahogy írod, azért a Dosztojevszkij-féle ... majdnem fílinget írtam, de ez itt helyesen ugye csuvsztvo (azaz, érzés, oroszul).

Ami viszont dögnehéz volt,az az orosz karakterhasználat a klaviatúrán. Én nem tíz ujjal írok, hanem hárommal. Meg is kellett fogadni mellém Fandorin nyomozót, hogy megtalálja a cirill klaviatúrán a zs betűt...

35. Strachey (2012-01-05 16:50.49)

- (válasz Bordal 31. hozzászólására)

Félreérthető voltam. Én kis vidám apróságokra gondoltam, hogy pl. hogy nyit be valaki egy szobába, kivágja az ajtót és bevonul, vagy besurran és beolvad a falikárpitba... Hogy hogyan gyújt rá és mit szív... Milyen tréfákon nevet... Ilyesmik. Mondjuk Latinovitsot is az keltette életre számomra, ahogy a pulikutyájához viszonyult.
Nem zaftos pletykák érdekelnek, isten ments! Azt hittem, feltételezed rólam, hogy ennél többre tartalak.

34. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-01-05 16:44.49)

- (válasz Strachey 27. hozzászólására)

Én olvasni, kézzel írni tudok, csak géppel nem, így néha szörnyűségeket írok le.

33. Strachey (2012-01-05 16:44.43)

- (válasz Angelika58 30. hozzászólására)

Nem nehezebb írni cirill, mint latin betűkkel? Mindig lenyűgözött a tudat, hogy Dosztojevszkij oroszul és tudomisénmilyen lúdtollal vetette papírra a Karamazovot például.

32. Bordal (2012-01-05 16:41.53)

- (válasz Angelika58 30. hozzászólására)

Mese est érkezik, tudod hov@!
:)

31. Bordal (2012-01-05 16:21.26)

Krencsey Marianne 1966-ban disszidált férjestül, én pedig másfél évvel később lettem ama Intézmény munkatársa, ahol ezek a testközeli találkozások megvalósulhattak. Így róla se pro, se kontra! A hallomásokra pedig nem adok. Szeretem a saját szememmel, fülemmel, értelmi képességemmel regisztrálni a körülöttem zajló eseményeket. És még valami: nem áll szándékomban antológiát nyitni mindazokról, akiket jobban, kevésbe alkalmam nyílt megismerni. Ne haragudj,de nem! Ez a Honthy, Rátonyi eset a kivétel.

30. Angelika58 (2012-01-05 16:15.38)

- (válasz Bordal 28. hozzászólására)

Én meg direkt és dafke tanultam oroszul. Az volt a divatos, hogy nem tanulunk , mert ha nem tanulunk oroszul, az lázadás. Én meg úgy gondoltam, hogy ha nem tanulunk oroszul, az sötét hülyeség.(Azért a lázadást se hagytam ki.)

Mert a nyelv nem tehet semmiről és mögötte ott áll egy hatalmas , végtelen irodalom meg művészet. Amit lehetne eredetiben is olvasni-élvezni.

Különben is halálosan beleszerettem Szergej Jeszenyin verseibe. A szerelem időtálló volt, tart a mai napig, az orosz kultúra meg most is a szívem csücske, beleértve egyik legfrenetikusabb produktumát , a borscs-levest. :))

29. Strachey (2012-01-05 15:57.57)

- (válasz Bordal 26. hozzászólására)

Ha van más bennfentes-infód a stáblistán szereplőkről, közkinccsé tehetnéd... Ezek mindig érdekesek!
(Abban megegyeztünk itt, hogy Krencseyért nem rajongunk, és Maud nem is az ő szerepe.)

28. Bordal (2012-01-05 15:56.56)

- (válasz Strachey 27. hozzászólására)

Nem is lett volna vele semmi baj - sőt most sincs - csak ne párosultak volna hozzá olyan fals felhangok!... Ugye érted, mit akarok mondani?
(mondom ezt én, aki osztályelső, sőt egyesek szerin gimn. iskolaelső voltam orosz nyelvböl.)

27. Strachey (2012-01-05 15:47.06)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 24. hozzászólására)

Én se tudok cirill betűket olvasni. :) Túl későn születtem hozzá, de mindig tervezem, hogy egyszer megtanulom, nagyon irigylem, aki tud.

26. Bordal (2012-01-05 15:38.08)

- (válasz Angelika58 23. hozzászólására)

Egyre jobban érlelődik beenem Kipling igazsága, amelyet ott írtam, majd javítottam. Hogy mi ketten ugyebár... :)
Nem beszélhettünk össze, hisz ezekről a dolgokról csak most cserélgetünk véleményt.
Hannuska affektálását ki nem állhattam sohasem.
Idősb Róbert úr maniros viselkedése pedig kifejezetten visszatetsző volt számomra. Tudod, hogy nem a levegőbe beszélek! 40 év hosszú idő, és ez alatt volt alkalmam testközelből megfigyelni nem csak őt, de mindenkit a palettáról. Politikusokat, közéleti személyiségeket, képző és előadó művészeket, élsportolókat, tudósokat bel és külföldről egyaránt. Legutóbb - bár ez is már régen volt - Ennio Morriconeval való találkozásom, aki eljött Budapestre, hogy maga vezényelje Nobel díjas regényünkből készült film - Sorstalanság - zenéjének felvételét, melynek ő volt a szerzője. Egy barátságos, szimpatikus öregúr, minden manír nélkül, amely ellentéte volt teljesen a művész úrnak, akit te nemes egyszerűséggel ripacsnak tituláltál és én ebben messze menően egyetértek Veled. Magánemberként is az volt.

25. Angelika58 (2012-01-05 12:40.42)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 24. hozzászólására)

Na, ha hiányosságokról van szó,én sem megyek a szomszédba kölcsönkérni, hidd el! Van elég nekem is, hajjaj.És hát a Csárdáskirálynő legyen a legfontosabb dolog, amiben ellentétes az elfogultságunk!:))

24. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-01-05 12:37.45)

- (válasz Angelika58 23. hozzászólására)

Én Csárdáskirálynő- ügyben súlyosan elfogult vagyok másik irányban, de nem tudok semmit a Te műveltségedből, nem tudok ciril betűket, angolul, nem ismerek bolgár írót, felsorolni is lehetetlen hiányosságaimat.

1 2