Ostobaságok tömkelege az írásod. Az egy dolog, hogy nem szereted a wrestlinget, én sem már, de hogy emiatt lepontozol egy olyan filmet, amit meg sem néztél, az már szánalmas. Főleg, hogy ez a film nem egy sportfilm, hanem egy nagyon komoly, szomorú, szép, felemelő, elgondolkodtató emberi dráma a küzdeni akarásról, a felállásról, a szeretetről és még számtalan egyéb dologról.

414. Colby86 (2012-11-09 14:32.19)

- (válasz Gzus 405. hozzászólására)

Ha meg sem nézted akkor miért pontozod le? A végén még elveszed valaki kedvét aki látna egy jó filmet!

413. Kovbojka (2012-11-07 16:56.02)

- (válasz Norden 411. hozzászólására)

Én is.:)

412. Langelus (2012-11-07 16:21.12)

Ez egy jó film, egy Rourke-filmekből álló top-10-es listán simán ott a helye.

411. Norden (2012-11-07 12:42.51)

A végét én megkönnyeztem.

410. MU No1. (2012-10-19 22:18.31)

Leadja a Film+!

ÁHHH, hová keveredett ez a film.Az egyik kedvencem amit az elmúlt pár évben láttam.

409. Pinceajtó (2012-08-25 08:59.15)

- (válasz Gzus 408. hozzászólására)

Ennyi?:D Szégyen vagy...

408. Gzus (2012-08-25 06:57.20)

- (válasz Pinceajtó 406. hozzászólására)

Oké vécéajtó!

407. Shakedown (2012-08-01 10:21.55)

- (válasz Gzus 405. hozzászólására)

Ez a film nem csak a pankrációról szolt.

406. Pinceajtó (2012-08-01 09:55.55)

- (válasz Gzus 405. hozzászólására)

Oké,erre még azt sem mondhatom hogy félreértelmezted a filmet,mert arra sem méltattad hogy megnézd,összehordtál egy halom szubjektív hülyeséget egy sportágról,és leírtad egy film kritikájába.Gratulálok.Azt szard le hogy a film nem elsősorban a sportágról szól hanem egy személyes nagybetűs dráma az egész,ahol egy-egy meccset néhány percben letudnak.Egyébként én sem szeretem a pankrációt,ez mégis az egyik kedvenc filmem,na ezt add össze...

405. Gzus (2012-07-26 16:15.11)

- (válasz Semprini 401. hozzászólására)

Teljes mértékben egyet értek a mondandóddal, főleg az első mondatoddal.
Képtelen vagyok megkedvelni az amerikai sportokat, főleg ezt a kamusportot (a pankrációt).A filmről hallottam, hogy sokan dicsérték és díjakat nyert, de sport iránt érzett ellenszenvem miatt nem voltam képes megnézni. Viszont Aronofsky többi munkáit látva rászántam magam és elkezdtem nézni.
Úgy a 20. perc körül mikor tűzőgéppel, szegecsekkel kezdték egymást belőni, na itt azt mondtam, hogy ezek (mármint a küzdők a nézőkkel együtt) biztosan szadó-mazó hajlamúak. Fejet hajtok Aronofsky munkássága előtt, de ez a film nem érdekel és nem is fogom tovább nézni. Nem azért mert túl gyenge a gyomrom ezt megemészteni, egyszerűen idegesít és teljesen értelmetlen időtöltés. Tudom sokan másként gondolják, de leakartam írni, hogy a kivétel erősítse a szabályt.

404. Pinceajtó (2012-05-14 20:14.17)

"Nekem csak odakint eshet bajom".Nem kell hosszan ecsetelnem miről szól a film,aki látta,pontosan tudja.És egyébként is.Nem új a téma a filmgyártás berkein belül sem.Na de ahogy Aronofsky minden nüanszra figyelt,annyira hogy első nézésre talán minden fel sem tűnik.Vagy ahogy Mickey Rourke hozza a formát,hogy gyakorlatilag az egész film alatt gombóc van a torkodban,mert érzed,ez nem csak Randy-ről szól.Ez a férfiakról szól.És úgy vélem csak egy férfi tudja igazán megérteni,mi a különbség közel a 60-hoz élni,vagy úgy élni hogy szeressenek.És Randy-t nagyon szerették,nem csak a közönség,minden sporttársa,mindenki aki ismerte.De odakint nem ismerték.És nem is akarták.Mert az élet ilyen...

403. Az utolsó Filmcézár (2012-05-12 12:28.53) - (válasz Norbii92 402. hozzászólására)

Így van.

402. Norbii92 (2012-05-12 12:25.02)

Mickey Rourke nagy visszatérése Darren Aronofsky A pankrátor című filmje, s én nem is csalódtam benne! Alakítása valami eszméletlenül élethű lett, én nem tartom túlzásnak a Golden Globe és Oscar díjakat! Nagyon megérdemelt volt! De Marisa Tomei és Evan Rachel Wood alakítása is jó volt, és kár, hogy nem kaptak több időt! Mindazonáltal nekem a film is nagyon tetszett! Mely annak ellenére, hogy nem épp eseménydús, egy percig nem unatkoztam rajta, a film a maga kis tempójában folydogál szépen a végkifejletig! Amely pozitív kicsengése ebben az esetben örömteli volt a számomra! Míg a befejezés pedig túl hirtelen és váratlan volt, de mégis azt kell mondanom, hogy ez így volt jó! Még annyit elmondanék, hogy én szeretem a pankrációt, annak ellenére, hogy kamusport, mert azért mégis csak sok kemény dolgot kell kiállniuk és szerintem ezt is sikerült Aronofsky-nak megfelelően bemutatnia!
Összességében A pankrátor egy meglepően jól sikerült sportfilm, egy nagyszerű Mickey Rourke tökéletes alakításával! 5*

401. Semprini (2011-12-18 12:37.58)

Elöljáróban leszögezném, hogy nem szeretem a sportfilmeket, sem a sportközvetítéseket, a pankrációt meg abszolút semminek nem tartom, egy kamusport, előre lezsírozott eredményekkel, műbalhékkal, ellenszenves, üvöltöző izomagyú vademberekkel, szóval kevés visszataszítóbb dolgot tudok elképzelni. Ezeket a film rendre pellengérre is állítja. Pl. amikor Rourke a hatás kedvéért pengével megvágja a homlokát hogy vérezzen, vagy amikor az öltözőben előre megbeszélik az ütésfajtákat, hogy majd mit fognak csinálni.
Ha nem játszana benne egyik kedvenc színésznőm, Marisa Tomei, biztos, hogy sosem néztem volna meg a Pankrátort, így viszont nem hagyhattam ki. És ha azt a nagy porhintést nem is értem, amit csaptak körülötte, azért végülis nem volt ez rossz film egynek, kellemesen csalódtam - igaz, nem is vártam tőle túl sokat. (Azért abba még belegondolni is vicces, hogy eredeileg Nicolas Cage játszotta volna a főszerepet...)
A filmet úgy harangozták be, hogy ez Mickey Rourke nagy visszatérése. Nos, ez nem igaz, hiszen nemrég láthattuk a Sin Cityben, Marv nem éppen jelentéktelen szerepében, ezúttal pedig majdhogynem önmagát kellett alakítania. Tudjuk, hogy amikor a filmes karrierje alkohol- és drogproblémák miatt leáldozott, 91-ben profi ökölvívó-karrierbe kezdett, majd amikor később megjelent róla egy-egy fotó, szinte rá sem lehetett ismerni a Kilenc és fél hét vagy az Angyalszív egykori főszereplőjére. Ez a felismerhetetlenségig eltorzult, szétfolyt-szétbotoxozott arcberendezés azonban kifejezetten jól jön a Pankrátor szerepében. Sőt itt még az sem zavar, hogy beszédhangja is alig van, rekedtes motyogását talán még az angol anyanyelvűek sem érthetik meg könnyen, de mindent összevetve tényleg hitelesen adja a lecsúszott egykori híres pankrátort, bár az a hosszú, festett szőke hajzat nekem egy kicsit már sok volt. A film egyik csúcsjelenete a lányával való beszélgetés, ilyet korábban nem nagyon néztem volna ki belőle. Ha az Oscar jelölést és a rengeteg különféle díjat túlzásnak is tartom, de el kell ismernem, nem volt rossz tényleg, de ahogy színészberkekben mondják, pofán is csapta a szerep rendesen, akárcsak Marv-é a Sin Cityben. Hogy e két testreszabott szerepen kívül mi másnak tudnám még elképzelni - hát, nehéz kérdés. (Talán ha film készül majd Shakespeare Vihar-jából, ő játszhatná benne Calibant...)
Na de nem csak őt jelölték Oscarra, hanem Marisa Tomeit is, akin nem fog az idő; 45 évesen vonzóbb mint valaha, legalább tíz évet simán letagadhatna, tökéletes formában van, alakját a huszonévesek is megirigyelhetnék, ráadásul eszméletlen kisugárzása van és kifejezetten jól áll neki a sztriptíztáncosnő szerepe, kár, hogy viszonylag kevés jelenete volt, azok viszont mind a film legjobb jelenetei közé tartoznak. (Sajnos nem ő kapta az Oscart.) Meg kell még említeni Evan Rachel Woodot is aki szintén nem sok időt tölt a vásznon, de így is emlékezetes alakítást nyújt.
A film befejezetlensége sokaknak talán pozitívum, de én kifjezetten szeretem a happy endet, ezúttal olyan semmilyen érzésem volt a film végén.

400. Weser (2011-07-14 12:41.30) - (válasz Doktor Fell 392. hozzászólására)

Eszembe jutott, melyik az a Forrás, láttam már. Na látod, te a Pankrátort tartod közepesnek én meg a Forrást.

399. Doktor Fell (2011-07-02 21:59.48)

- (válasz Delpiero 398. hozzászólására)

Ez így van! :)
Igen, az irónia leesett. :)

398. Delpiero (2011-07-02 21:16.12)

- (válasz Doktor Fell 397. hozzászólására)

Akkor ezek szerint mégiscsak szavakba tudod önteni. :)
Igen, nagyon jó mozi, magam is kedvelem. Igaz sok mindenről nem szól (csak az életről és annak érzelmeieről...remélem leesik az irónia), de igazából lényegtelen is, azt a filmet nem érteni, hanem érezni kell.

397. Doktor Fell (2011-07-02 21:12.29)

- (válasz Delpiero 396. hozzászólására)

Barátom, különbözőek vagyunk.
Egyedülállónak tartom. A tökéletes filmalkotás. Olyan mélységei vannak, olyan cizelláltan van megkomponálva, hogy szavakkal kifejezni nem lehet. Ha akarod, reggelig zengem az ódákat róla s talán újakat is írok. :)

396. Delpiero (2011-07-02 21:07.53)

- (válasz Doktor Fell 395. hozzászólására)

Ennyire ?
Nem mondom, nekem is nagyon tetszik, de ilyesmik még az eszembe sem jutnának róla.

395. Doktor Fell (2011-07-02 21:06.05)

- (válasz Weser 394. hozzászólására)

Feltétlenül ajánlom. Nem az az "egyszernézős" film. Majd írd meg a véleményed. Én csak azt tudom mondani, hogy ilyen csodálatos filmalkotást még sosem láttam.

394. Weser (2011-07-02 19:03.08) - (válasz Doktor Fell 392. hozzászólására)

Na azt még nem láttam. De ezek szerint, ha ajánlod, ennyire jónak tartod, akkor felkerül majd a bepótlandó filmjeim listájára. Köszi az ajánlást.

393. Valentino (2011-07-02 17:43.49)

- (válasz Lector 390. hozzászólására)

Azért nem minden esetben másodlagos a látvány Aronofskynál, mert ha azt vesszük például a Forrás már önmagában rendkívül vizuális, amolyan mozgóképes poézis, ahol a sajátságos látványelemek komoly funkciókat látnak el. De persze mindez csak másodsorban követheti azt a lelki síkon történő drámát és kiteljesedést, ami mindenkori elsődleges jellemzője a rendező munkásságának, függetlenül realista, vagy szürrealista elképzeléstől. :D

392. Doktor Fell (2011-07-02 17:35.27)

- (válasz Weser 387. hozzászólására)

Örülök, hogy neked tetszett. Én átlagos filmnek mondanám. Ha már Aronofsky, akkor nálam a Forrás a nyerô. Én azt tartom az elmúlt és jelenlegi évezred legnagyobb filmalkotásának.

391. Edekon (2011-07-02 16:35.07)

Kimondottan jó film!Nézzétek meg!

390. Lector (2011-07-02 16:19.04) - (válasz Weser 389. hozzászólására)

D Aronofsky más rendezése is megfogott.
Nagyon tetszik ahogy kutatja az élet titkait.
Érzéseken keresztül,jutunk el egy bizonyos "magasságba,".
A látvány másodlagos.
Talán sokan ezért idegenkednek tőle.

389. Weser (2011-07-02 16:06.32) - (válasz Lector 388. hozzászólására)

Helyes meglátások, kérdések merültek fel nálad is. Gondolom, akkor hasonló élményt jelentett számodra is a film.

388. Lector (2011-07-02 15:46.51) - (válasz Weser 387. hozzászólására)

Egészen más szempontok szerint értékeltem ezt a filmet,eddig.:)Mennyire tudunk megbirkózni a saját,{elrontott életünk}problémáival.
Mit tehetünk,hogy meg nem történtté tegyük tévedéseinket?A járt út a helyes ?Meddig kezdhetjük újra?
Azt hiszem az utolsó percig próbálkozni kell.
Marad ,más lehetőség mint amihez értünk?
Kérdéseket vet fel a film.Számomra, legalább is!
Tetszett az összegzés .

387. Weser (2011-07-02 15:12.28)

Pankráció. Ennek a szónak a hallatán a legtöbb embernek az a küzdősport ugrik be, ahol a harcosok a közönség szórakoztatása érdekében látványos, ámde színlelt harcot mutatnak be.
Pankrátor. Sokan a pankrátorokat színészeknek tartják, akik a ringben megjátsszák, szimulálják az igazi harcot.
Igazából nem tudom teljes bizonnyal megmondani, hogy ezek az állítások mennyire helytállóak, de az biztos, hogy ez a Pankrátor című film valamelyest más alapokra helyezi erről a küzdősportról kialakított véleményeket azoknál akik átverésnek tartják az egészet. Én amúgy is szeretek Pankrációt nézni a televízióban, így aztán mondanom se kell, hogy abszolút kapóra jött nálam ez a film, ráadásul, hogy a kedvenc férfi színészem játssza a főszerepet.
Szerintem telitalálat volt erre a szerepre Mickey Rourke. Manapság több olyan színész is van a filmiparban, akik korábban pankrátorként kezdték pályafutásukat, de aztán valamilyen oknál fogva a színészetnél kötöttek ki, mint például Dwayne The Rock Johnson, Bill Goldberg. Ők nem lettek volna alkalmasak a szerep eljátszására, abból a szempontból, mert ők még nincsenek abban a korban, mint amit a film készítői megálmodtak Randy The Ram Robinson jelenlegi életkoráról. Így hát egy kicsit idősebb korosztályból kellett választaniuk. Szóba jöhetett volna talán még Sylvester Stallone is, de az ő neve már összeforrt a Rocky szerepével, nem biztos, hogy jó döntés lett volna, hogyha egy bokszoló után most egy pankrátor szerepét is elvállalja. Így aztán Mickey Rourke tényleg tökéletes választás volt, mert a testfelépítése abszolút megfelelő, mindig is izmos ember volt, korábban bokszolt is, rendszeresen jár gyúrni, így egy kicsit korosodó pankrátor testfelépítésre abszolút hasonlít az övé. A másik dolog, hogy a színészi tehetsége is tökéletesen megvan, ahhoz, hogy szinte bármilyen szerepet el tudjon játszani, így azzal se lehetett kifogás.
Randy Robinson személyisége a filmben abszolút összetett. Nincs könnyű helyzetben, mert lakókocsiban kényszerül lakni, aminek a bérlésével ha késik, akkor alhat a furgonjában. A munkája elég megterhelő, plusz műszakokat kell elvállalnia, hogy fenn tudja magát tartani. A lányával megromlott annyira a kapcsolata, hogy a lánya szinte már utálja, a kibékülésre tett kísérletei kudarcba fulladtak, bár erről ő is tehet nagyrészt. De mellette szóljon, hogy ő ragaszkodó típus, hiszen mégse tudta elfeledi a lányát. Randy egy szerethető alak, hiszen láthattuk, hogy élete nehéz periódusaiban is leáll játszani a szomszéd gyerekekkel, jól viszonyul a sztriptíz bárban dolgozó kedves hölgy ismerőse gyerekéhez is, emellett segítőkész is, hiszen például próbál segíteni a kedvenc sztriptíz bárjában dolgozó kidobós haverján akármilyen testépítő szer beszerzésekor. Furcsa kapcsolat van közte és a sztriptíz bárba dolgozó táncos nő között, Randy próbál közeledni felé, de valamelyest tudja ő is, hogy elérhetetlen. Sajnáltam őt, mert nem csak a magánéletében nem volt szerencséje, de manapság már a szakmában sem övezte akkora elismerés, mint 20 évvel ezelőtt, de nem csak őt, hanem a hasonló korabeli társait sem. Elég csak arra a pankrátorok autógramm osztó összejövetelre gondolni, ahol alig volt látogató.
Az első bekezdésemben írtam, hogy manapság legtöbben, hogy is vélekednek erről a küzdősportról. Itt azért ebben a filmben választ kaphatunk valamelyest erre a dologra. Láthatjuk, hogy a mérkőzések előtt a pankrátorok közösen értekeznek arról, hogy milyen látványelemeket kombinálnak majd bele a műsorszámaikba, megbeszélnek előre egy-két kombinációt, így valami fazont szabnak a műsornak. Bár ez valószínű, hogy változik is valamelyest a műsor folyamán, csakúgy, mint a filmben is. Szerintem ezek a dolgok, hogy előre megbeszélnek, megegyeznek részletekben elengedhetetlenek, hiszen sokszor ha jó műsort akarnak produkálni a közönség számára, akkor jó, ha valamennyire megkoreografálják a dolgokat. Viszont arra is rálátást ad a film, hogy ez mégse csak sima színészet, amit ezek az emberek művelnek. Láthattuk, hogy például Randy meccsein igenis folyt a vér, valós, durva dolgokat is belevittek a játékba. Elég csak a tűzőgépes jelenetre gondolni. Szóval ez a film szerintem némi rálátást ad erre a sportágra és arra, hogy ringen kívül és az öltözőkben, hogy is mennek a dolgok.
Nem tudom, hogyha más játszotta volna a főszerepet és nem Mickey Rourke, akkor is ezt a hatást érte volna el nálam a film. Az biztos, hogy nagyon meg voltam vele elégedve, ez az egyik kedvenc filmem és nálam eddig ez a mostani évezred legjobb filmje.