Előzetes infók alapján rosszabbat vártam, de azért a jó szintet sem ugrotta meg nálam.
Már rögtön az eleje bakival indít, mikor közlik, hogy a Nublar-szigeten kitörni készülő vulkán veszélyezteti a bolygónkon élő utolsó dinoszauruszokat. Úgy tűnik, a forgatókönyvíró elfeledkezett a Sorna-szigetről, ahol elvileg szintén él egy dínópopuláció. Vagy őket a park újranyitásakor átszállították Nublarra? Volt erről szó az előző részben? Na mindegy, ezen lendüljünk túl.
Egyébként a film első, Nublaron játszódó része még egészen hangulatos, itt-ott visszaköszön a Jurassic-atmoszféra, ami nekem a J.World-filmekből leginkább hiányzik. Sajnos, ez a mozi kevésbé hangsúlyos fele, az utána következő, kastélyos sztoriban viszont már semmi Jurassicos nincs.
Látványra nyilván teljesen oké a film, de manapság, a jelenlegi filmes eszköztár mellett ez alap, erre én nem adok ötöst. Szerintem nagyobb dolog volt anno az első Jurassic Park dínóit olyanra megalkotni, amilyenek lettek, mint ugyanezt 2018-ban. És itt jöjjön egy (nem teljesen pontos) idézet a filmből: „Emlékszel, milyen volt mikor először láttál dinoszauruszt? Olyan volt, mint egy csoda.” Ez így van, és ez az 1993-as első rész nagy előnye a többihez képest. „Élő” dínókat látni, még ha csak filmen is, ott, akkor, maga volt a csoda, igazi újdonság. Azóta, úgymond, hozzászoktunk
Aranyos fricska az elején, hogy BDH-ból először azt a bizonyos magassarkút látjuk, amiben az előző filmet végigfutotta; gondolom, a készítők is szembesültek az emiatti nézői ingerkedésekkel, és beszúrták ide ezt a kis élcet. :D
A szigetes-vulkános rész tehát hangulatilag alapvetően rendben van, mondjuk, azért jutott ide is blődség bőven. Pl. Chris Pratt „elkúszása” a lávafolyam elől, vagy hogy miközben éppen felperzselődik az egész sziget, több húsevő dínó is vígan embervadászgat, még akkor is, ha pont a fejükre folyik a forró láva. De ezeket elnézi az ember, mert a dínók látványosak, az akciók pörögnek, vannak jól eltalált operatőri megoldások, és a végén, a füstben elvesző Brachiosaurus látványa egészen szívszorító, mintegy leképezi Isla Nublar, és a Jurassic Park végzetét, egyben keretbe is foglalja, hiszen egy ilyen dínóval indult az egész kaland. Ha itt érne véget a mozi, elgondolkoztam volna a jobb osztályzaton.
De aztán a sztori második fele teljesen elkanyarodik az eddigi vonalról, és átcsap valami dínós-szellemkastélyos keverékké, ami nekem valahogy nem állt össze. Első alkalommal még azért nincs nagy baj vele, itt-ott izgalmas is, de másodjára már azon kaptam magam, hogy kissé unom, miközben a korábbi részeken még sokszori utánnézésre is izgulni tudok. Amivel nem tudok kibékülni, a menetrend-szerűen érkező „hibrid” dínó, ezt már az előző filmben sem értettem, miért kellett. Mit tudott akár az az Indominousgenya, akár az ide kitalált Indoraptor, amit nem lehetett volna a T-Rexszel meg a velocikkal megvalósítani? Semmi értelmét nem látom a behozataluknak. Emellett elég fantáziátlan dolog tizedjére is eljátszani, hogy egy ragadozó dínó éppen lecsapna hőseinkre, mikor egy másik ragadozó ott terem, és harcba kezd vele. Oké, látványos, de már az első részben is volt ilyen. A magam részéről torkig vagyok már a „szuperintelligens” raptorokkal is, ez anno még Crichton ötlete volt a könyvekben, amit a filmek is egyre mániákusabban vittek tovább, noha paleontológiailag semmi nem támasztja alá. Mint ahogy az lenni szokott, ezek a hiperszuper észkombájn dinyók a felfegyverzett rosszfiúkat gond nélkül levadásszák, a „jó” szereplőket viszont sehogy sem tudják elkapni, a megaokos, megagiga Indoraptornak még egy tízéves kislány is gondot jelent. Amúgy meg ki ez az öreg fószer, aki állítólag Hammonndal együtt álmodta meg az őslényparkot? A kastély pincéjében kialakított titkos labor egyik irodahelységében miért megy a számítógépen az Owen raptoridomításáról készült felvétel? Maisie nevelőnője hová lett a végére? A szabadon engedésnél sem ártott volna visszaolvasni a forgatókönyvben: elvileg 11 állatot mentenek ki a szigetről (ez többször is elhangzik), 11 faj egy-egy példányát. Ehhez képest a végén, mikor kiengedik őket, már kb. kétszer ennyien vannak, minden fajtából több is, ráadásul valami irdatlan nagy alagsora lehet a kastélynak, ha elfértek ott, hiszen többek közt hosszúnyakú Sauropodák is vannak köztük. Aztán Malcolm doktoról megtudjuk, hogy ez a huszonpár dínó majd óriási kataklizmát fog okozni, és átveszik az uralmat a Földön – miközben a valóságban, ha egy állatfaj egyedszáma pár ezerre csökken, már kongatják a vészharangot. Mindegy, a dínók annyira szuperlények, hogy húsz egyed is elég a hatalomátvételhez.
Ebből a hosszú, lehúzó rizsából úgy tűnhetne, hogy valami ótvar rossz filmnek tartom a Bukott Birodalmat, holott erről szó sincs, a gyermeki énem teljesen jól szórakozott rajta, és simán újra fogom nézni. Egy látványos dínós kalandfilmnek tökéletesen megfelel, de számomra a Jurassic-széria a 3.résznél véget ért. Hangulatilag mindenképpen. |
