Rémtelen-Rímtelen
Jó, igyunk pertut reá! Talán az átlagnál jobban vizuális beálítottságú emberek járnak ide, plusz a reagálás-megnyilvánulás is érzékenyebb lelkeket takar: ezért ha -mindegymiért- lábuknál fellógatott emberekről írsz ("vezetőként!") akkor egy csillaggal csökken az amúgy is kérdéses pontszámú megnyilvánulási késztetésem. Mondom: privát Neked. Hisz csak vél-eményeket írunk mind, kivétel nélkül, vagyis amiket vélünk a dolgokról. De Te elszomorítottál. Ezért most jólesett a "verselemzésed".
(Gyakori erőszaktémáról: egyik jóbarátom -számomra érthetetlen módon- haragszik az annyira közkedvelt és vicces Bud Spencer filmekre. Mert elértékteleníti az ütések súlyát, mintha mi sem történne. Hiába vicces -szerintem-, neki nem az. Nem tudom, aki erőszakot hangoztat errefele, tudja -e mit beszél, verekedett -e, netán harcolt(!) -e a való életben, vagy csak adatok, statisztikák mögé bújik? Nem tudom miért ugrok erre, akárkit bántanak, akár szóban, akár írásban. Lehet, hogy amikor először rúgtak orrba karatén hogy fehérről teli piros lett a karateruhám, vagy utána évekig az orrvérzékenység, vagy a box és más közelharc edzés után megrepedt bordával nehezen vett levegő miatt. Nem tudom, talán még azt veszem most is...)
Please,
Peace! |
